Kolozsi László
Clouds of Sils Maria – francia-svájci-német, 2014. Rendezte és írta: Olivier Assayas. Kép: Yorick Le Saux. Szereplők: Kristen Stewart (Valentine), Juliette Binoche (Maria Enders), Chloe Grace Moretz (Jo-Ann Ellis), Brady Corbet (Piers Roaldson). Gyártó: ZDF/Arte. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 124 perc.
Miért érzi kutyakötelességének minden középszerű, zsánerfilmekben egészen tűrhetőt alkotó európai rendező, hogy csinálnia kell egy igazán művészi, az alkotói motivációkat feltáró, vallomásos filmet, kérdezte nagyra becsült kollégám a Sils Mária felhői vetítése után. És én azt gondoltam, megragadta a lényeget. A derék alkotói kísérletek középpontjában rendre vagy egy rendező vagy egy író vagy egy színésznő áll – és biztos, hogy akad bennük egy A-kategóriás amerikai sztár, aki egyébként láthatóan még élvezi is, hogy nem üzemi blockbusterben szerepel. És még azt is képes magával elhitetni, hogy az európai rendező garantálni tudja számára a bejutást a művészet belső köreibe. Olivier Assayas filmjének hősnője egy már nem középkorú, de még nem idősnek számító színésznő. Első sikere egy, a svájci hegyek közt játszódó melodráma volt, egy szerelmi háromszög, melyben ő játszotta a fiatal, csábító lányt. Most az idősödő, meghódított dáma szerepére kéri fel egy éppen a karrierje felfutó ágában lévő ambiciózus rendező. A színésznő – Juliette Binoche alakítja, és tegyük hozzá, a rend kedvéért, elképesztően meggyőzően, ugyanakkor talán nem eléggé szenvedélyesen – hezitál, de végül igent mond: igaz, erősen taszítja a helyes döntés felé asszisztense is. Kristen Stewart (a kötelező A-kategóriás sztár, a filmben burkoltan szapult Alkonyatból) és Binoche kettőse alkotja a film gerincét. Huzakodásaik, ahogy leképezik a játszani kívánt drámát, ahogy a drámai fikció valóságba csap át, azért válnak unalmassá, mert folyton kibeszélik (elvégre ez is melodráma) érzelmeiket, és szétbeszélik a cselekményt: nem sok teret hagyva a nézőnek arra, hogy maga oldja meg, miről is akar e film szólni. Azon túl, hogy Assayas szerette volna bebizonyítani, több mint zsánerfilm-rendező, és nem a középszerhez tartozik.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2015/01 56-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12072 |
