Benke Attila
Pálfi
családi drámaként folytatta Stanis³aw Lem kozmikus sci-fijét.
A
Magyar Nemzeti Filmalap fennállása óta a 2000-es évek magyar újhullámának
szerzõi is készítettek mûfaji filmeket (Hajdu Szabolcs: Délibáb, 2014, Mundruczó Kornél: Fehér isten, 2014, Jupiter
holdja, 2017). A dokumentarista bûnügyi filmjével, a Hukkléval (2002) és a huszadik századi magyar történelmet
generációkon átívelõ családi szatíraként bemutató Taxidermiával (2006) híressé vált Pálfi György is szeretett volna
kalandfilmet forgatni Rejtõ Jenõ A szõke
ciklonja és Arany János Toldija
alapján, de a rendezõ egyik terve sem kapott zöld utat a Filmalapnál. Pálfi a
szilenciumból a magyar-kanadai koprodukcióban készült Az Úr hangjával tért vissza, mely hibái ellenére kreatív folytatása
Stanis³aw Lem sci-fijének.
Klasszikus
adaptáció már csak azért sem készülhetett volna, mert Lem regénye egy tudós, Peter
Hogarth kutatását bemutató, lételméleti
kérdéseket (Létezik-e a Teremtõ? Valóban intelligens lény-e az ember?) taglaló,
szinte cselekménynélküli sci-fi, amit talán még a lengyel író másik híres
mûvét, a Solarist feldolgozó Andrej
Tarkovszkij is nehezen tudott volna filmre vinni. Stanis³aw Lem esszéregénye megkérdõjelezi
nemcsak Isten létét és az emberiség kiválasztottszerepét, hanem azt is, hogy a „csillaglevél”-nek
nevezett, földönkívüli, fejlett civilizációnak tulajdonított jel, melynek
alapján a Pentagon tömegpusztító fegyvert akar gyártani, egyáltalán üzenet-e,
nem pedig az Univerzum feladó nélküli sugárzása. Emellett Hogarth (vagyis Lem)
keserû kritikát fogalmaz meg politikával, tudománnyal, vallással, sõt az egész
emberiséggel szemben, például a következõ mondatban: „Baloyne azért nevezte el
a Tervet „Masters Voice”-nak, mert ez a név kettõs értelmû: melyik Úr hangjára
kell hallgatnunk, a csillagokból üzenõ Úrra vagy a washingtonira?”.
Pálfi
György filmjeinek visszatérõ témáival (párkapcsolati és családi játszmák) egészítette
ki a filozofikus és társadalomkritikus alapanyagot. Pálfinál maga Peter Hogarth
mint Amerikába disszidált magyar tudós az „Úr”, a megfejtésre váró rejtvény. A
film fõhõse Hogarth fia, Horvát Péter, aki tolószékbe kényszerült öccse, Zsolt
hatására párjával, Dórával elindul megkeresni még gyerekkorában eltûnt
édesapját. Az Úr hangjában is fontosabb
az út a megérkezésnél, mert ahogy Péter egyre több mindent megtud Hogarth-ról, a
kudarcba fulladt, majd katasztrófába torkolló kutatásról, úgy teremti újra
saját identitását, illetve úgy semmisül meg a szinte istenségként bálványozott,
számkivetett tudós apa romantikus mítosza.
Az Úr hangja izgalmas politikai krimibe oltott családi dráma, melyben az
apa-fiú kapcsolat mellett háttérbe szorulnak a sci-fi elemek, ami miatt Pálfi
mûve közelebb áll Szabó István örökzöldjéhez, az Apához (1966), mint Stanis³aw Lem regényéhez. Ezért is tûnhet feleslegesnek
néhány látványos és formailag kreatív, de a fõ cselekményt megakasztó,
szimbolikus-allegorikus jelenet. Például nem annyira motivált vizuális poén, Francisco
Goya „Szaturnusz felfalja egyik gyermekét” címû festményére tett utalás a Péter
vízióját bemutató sivatagi képsor, melyben egy titánméretû õsatya megeszi a
fõhõst. De a cselekmény során többször visszatérõ ûrhajós szekvencia is inkább
a regény elõtti tisztelgés, a film témájával, az apa-fiú drámával nincs teljes
szinkronban. Az ûrodüsszeia jelenetsora „Az Úr hangja” projekt egykori kutatóival
és Hogarth fiaival értelmezhetõ kollektív vágyképként, hogy a csapat egyszer eljusson
a titokzatos jel forrásához. Ám ez a vágy nem következik Péter és Zsolt
motivációjából, mert õket nem az idegen civilizáció, hanem az „idegenbe szakadt”
apa, családi mikrokozmoszuk „rejtõzködõ istene” érdekli.
Pálfi
György filmje erõsebb, mikor nem megidézi, hanem merészen aktualizálja
Stanis³aw Lem alapmûvét. Az Úr hangja utal
aktuális társadalmi problémákra, így például a sok családot szétszakító kelet-európai
kivándorlás krízisére. Továbbá Pálfi még szkeptikusabb és cinikusabb, mint Lem,
és felteszi azt a kérdést, hogy ha az ember a Magyarországról részint politikai,
részint gazdasági okokból elmenekült saját édesapját sem képes kiismerni, akkor
hogyan akar távoli bolygók civilizációi és Isten után kutatni. Így hiába törik
meg Az Úr hangja cselekményének egységét
a sokszor öncélúnak ható formai játékok, Pálfi György szerzõi sci-fije
összességében jól összerakott és gondolatébresztõ film.
Az Úr hangja – magyar-kanadai, 2018. Rendezõ: Pálfi György. Író: Stanis³aw
Lem. Forgatókönyv: Pálfi György, Nagy V. Gergõ, Ruttkay Zsófia. Kép: Pohárnok
Gergely. Zene: Gryllus Ábris. Hang: Madácsi Imre. Vágó: Lemhényi Réka.
Látványtervezõ: Asztalos Adrienn. Producer: Pusztai Ferenc. Szereplõk: Polgár Csaba (Horvát Péter), Eric Peterson (Peter
Hogarth), Fekete Ádám (Zsolt), Bánsági Ildikó (Erzsi), Kiss Diána Magdolna
(Dóra), Kate Vernon (Camille), Jenna Warren (Isobel), Marshall Williams
(Chris). Gyártó: KMH Film / Quiet Revolution Pictures. Forgalmazó: Vertigo
Média Kft. 108 perc.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 43-44. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13976 |
