Köves Gábor
Előző filmje, a pontos stílus- és arányérzékkel készített Szigorúan bizalmas után Curtis Hanson egy újabb könyvpiaci sikert dolgozott át. James Ellroy nagyregénye után Claude Chabon munkája, a The Wonder Boys következett. Az Ellroy-regény adaptálásánál már sikerrel tesztelt tömörítő képességét latba vetve, Hanson ismét egy terebélyes tablót foglalt filmes keretbe. A beépített közönséggel rendelkező krimi-noir-hoz képest azonban egy alapjáratban jóval szerényebb létszámú publikumot vonzó világba, az amerikai campus mikroközösségének labirintusába kalauzolja a nézőt. Főhősünk, Grady középkorú tanár, zilált magánélettel, megélhetést biztosító egyetemi státusszal és egy befejezetlen nagyregénnyel. Alkotói válsága magánéleti válsággal is párosul: felesége elhagyja, szeretője (egyben főnöke felesége) bevallja, hogy gyereket vár tőle, csinos tanítványa megállás nélkül ostromolja, s megérkezik kiadója-szerkesztője is, aki mindenekelőtt egy befejezett sikerkönyvben érdekelt. A kavalkád közepette Grady és tanítványa, a zseni-gyanús James útjai is keresztezik egymást. A tanár-diák kapcsolat a hollywoodi toposzok gyöngyszeme, csábít, sőt majdhogynem kötelez a szentimentalizmusra, a vaskos moralizálásra. Azzal, hogy Hanson lemondott az ilyenkor szokásos bombasztikus fordulatokról, s helyette inkább a cinizmus és együttérzés párhuzamos ecsetvonásaival fest aprólékos képet hőseiről, az utóbbi idők egyik legszimpatikusabb hollywoodi produktumával állt elő. Hanson a Wonder Boys-szal az értelmet célzó szórakoztatás igen magas fokára jutott. Ha szereplőire nem vigyázna ennyire, ha nem anyáskodna túlzottan felettük és sorsuk felett, és nem vezetné el őket egészen a túlzott optimizmusba vesző befejezésig, kivételes filmet, egyszerre amerikait és szépségeset készített volna. Volt már rá példa.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2001/03 59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3251 |
