Sárközi Dezsõ
Harrison Ford Indiana Jones mágikus frigyládás, szentköves pszeudofilmeposzából visszavágtatott hozzánk a XX. századi Európába, hogy elkezdje – a lassan ugyancsak filmtrilógiává fajuló – EURO-missziós kalandozásait is.
Elsõként egy stratégiailag fontos jugoszláviai (!) híd felrobbantásánál fontoskodó amerikai kommandós ezredest alakított (Tízes különítmény) másodjára pedig egy amerikai orvosprofesszort, aki Párizsban elrabolt feleségét próbálja – némileg komótosan – elõtalálni (Õrület). Most – mint a CIA volt analitikusa – turistaként érkezik Angliába, ahol is egy nérói terrorakciónak lesz véletlen tanúja, majd humanitárius okokból résztvevõje. Részvétele annyira jól sikerült, hogy az IRA célpontjává válik családostul, mindenestül, aminek következtében a családi idill diszkont-compact szentélyébõl (aranyhalak, esti társasjátékozás, pezsgõ, gyertya...) majdnem a Végzet Temploma lesz. Így tehát más választása nem maradván, századunk ultramodern kereszteslovagjaként kénytelen felvenni az üldözõs-lövöldözõs-robbantgatós félintellektuális-félbrutális versenyt, az ultrabal ellen, amibõl végül is érzelmekkel erõsen megtámogatott izgalmas akciófilm kerekedik ki.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=586 |
