Sepsi László
Meet Dave – amerikai, 2008. Rendezte: Brian Robbins. Írta: Rob Greenberg és Bill Corbett. Kép: J. Clark Mathis. Zene: John Debney. Szereplõk: Eddie Murphy (Dave Ming Chang), Gabrielle Union (No. 3), Scott Caan (Dooley), Elizabeth Banks (Gina Morrison), Marc Blucas (Mark). Gyártó: Deep River / Road Rebel / Friendly Films / Twentieth Century-Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 90 perc.
A Marslakó a mostohám és a Minden, amit tudni akartál a szexrõl… záróepizódjának szintézisét leforgatni legalább annyira zseniális ötletnek tûnik, mint folytatást rittyenteni a Dr. Dolittle remake-jéhez. Az olcsó komédiákban utazó Brian Robbins és a Dreamgirls után a sokadvonalhoz már a Norbittal visszatért Eddie Murphy második együttmûködése szemrebbenés nélkül zsákmányolja ki az említett mûveket, egy félresikerült Sötét zsaruk spin-offot idézõ szüzsében újrahasznosítva minden poént, ami belefér az ujjnyi ufókból álló legénység és emberformájú ûrhajójuk kálváriájába.
Az Eddie Murphy által irányított Eddie Murphy széles és bárgyú vigyorral botladozik keresztül a kiskamasz korosztálynak szóló, felcserélhetõ gegekkel és szentimentális közjátékokkal tarkított cselekményen, miközben a fõ humorforrást az jelenti, hogy a Google segítségével Dave-re keresztelt egyedi ûrjármû és irányítói New York forgatagában egy meteorit-McGuffint keresgélve képtelenek adekvát válaszokat adni a feléjük érkezõ ingerekre, legyen szó hízelgõ macskákról, csókolózásról vagy egy rendõrségi kihallgatásról. De az emberi faj csodálatos voltáról kinyilvánított számos szívszaggató tanulság mellett Az üresfejû egy sokkal izgalmasabb kijelentést is hordoz szövegébe kódolva, szerep és színész jelen esetben nem éppen bizánci bonyolultságú viszonyáról. A vicces Eddie Murphy fejében ugyanis most – miképp talán a valóságban is – egy nagyon is racionális Eddie Murphy ül, sõt utóbbi a látottak alapján nem becsüli túl sokra mókás alteregóját. Elég egy pillantást vetni a butik öltözõfülkében dollárokat kakáló droid magánszámára – miközben a jelenet Az üresfejû frappáns humorát is kiválóan szemlélteti, egyúttal árulkodik a nyolcvanas évek egyik legjobb komikusának jelenkori motivációjáról, és friss szerepeihez fûzõdõ meghitt érzelmeirõl. Mert ehhez képest a spermakosztümbe bújt Woody Allen maga a megtestesült method acting.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2008/09 58-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9487 |
