Pápai Zsolt
The Savages – amerikai, 2007. Rendezte: Tamara Jenkins. Szereplõk: Laura Linney, Philip Seymour Hoffman, Philip Bosco. Forgalmazó: InterCom. 109 perc.
A független vagy félfüggetlen amerikai filmben jó ideje formálódik egy irányzat, amit középnyugati kisrealizmusnak nevezhetnénk. Az ide tartozó mûvek minden tekintetben a hollywoodi ipar inverzei: kevés akcióval, de erõs történetekkel dolgoznak, hétköznapi hõsök önkeresését követik le egy viviszekcióra kevéssé inspiráló – egyúttal részletezõen ábrázolt – közegben.
Az Apu vad napjai ennek az iskolának a jellegzetes darabja. A film két testvérrõl szól, akik – azzal párhuzamosan, ahogy rendezik a kapcsolatukat évek óta elfeledett és idõközben szellemileg leépült apjukkal – tisztázzák a viszonyukat önmagukkal, egymással és a szûkebb környezetükben élõkkel szemben is. Tamara Jenkins rendezõ fokozottan nagy érdeklõdést mutat a lélektani motivációk iránt, de az ezek utáni kutakodásban sohasem megy nézõt próbálóan mélyre, ami – felfogás kérdése – erénye és hibája is filmjének. Ellenben Jenkins mûvésznõ kétségtelen talentumát bizonyítja, hogy imponálóan bánik a motívumkapcsokkal (lásd például a piros, illetve vörös színnel folytatott játékot), és nagyon ért az egyszerû szimbólumok mélyértelmû használatához (lásd a tájelemek alkalmazását), ráadásul pazar dialógusokat írt („Házas?” – kérdezi a fiatal fiú a középkorú hõsnõtõl. „Nem, de a barátom az” – hangzik a válasz). Mindezek mellett az Apu vad napjai fõ erénye a különbözõ hangulati összetevõk példás összerendezése: tragikus és komikus elemek keverednek benne, a film mégsem tragikomédia, inkább élet-, sõt vidám színekkel teli szomorújáték. Igazán szerethetõ, szívet emelõ mozi.
Extrák: Werk; két kibõvített jelenet; fotóalbum.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2008/09 60-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9491 |
