KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Robert Harris: A szellemíró

Foglalkozása: elbeszélő

Roboz Gábor

A legújabb Polanski-film alapjául szolgáló regény a terrorizmus elleni háború kapcsán kialakult politikai helyzetre reagáló paranoia-thriller.

 

A Hollywood által kimondottan kedvelt Robert Harris regényírói életműve során három évvel ezelőttig következetesen távol tartotta magát a jelen konfliktusaitól. A kimagaslóan sikeres angol bestseller-szerző A szellemírót megelőzően írt második világháborús kódfejtőről (Enigma), Sztálinnak a valóságban nem létező fiáról (Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!), a Vezúv történelmi jelentőségű kitöréséről (Pompeji), Cicero életpályájáról (Imperium, Lustrum), valamint egy alternatív múltról, amelyben a nácik megnyerték a második világháborút (Führer-nap). A húszas-harmincas éveiben a BBC-nél és ismert közéleti lapoknál nevet szerző író 2007-es könyvében szakított különbejáratú hagyományával, és a szórakoztató irodalom keretein belül maradva nyíltan reflektált a közel-keleti konfliktus nyomán létrejött politikai helyzetre.

A regény névtelen narrátora a címben megjelölt foglalkozást űzi: a rendelkezésére bocsátott tények és az alany által felidézett anekdoták felhasználásával megírja a megrendelő életrajzát, amin a boltokba kerülésnél szerzőként kizárólag a szóban forgó híresség neve szerepel majd. Az elbeszélőhöz a történet elején a volt brit miniszterelnökől érkezik felkérés, hogy lépjen nemrég elhunyt szellemírójának helyébe, és záros határidőn belül fejezze be a kiadásra váró memoárját. A munkát azonban hamarosan váratlan fejlemény zavarja meg, és a politikust érő vád nyomán (amely szerint a férfi háborús bűnösnek minősül, ugyanis a közelmúltban átadott pár terrorizmussal gyanúsított brit állampolgárt a CIA kínzás-specialistáinak) a narrátor gyanakodni kezd, hogy elődje halála talán mégsem baleset vagy öngyilkosság volt.

Harris munkája az angolszász sajtóban kulcsregényként híresült el, vagyis olyan regényként, amely valós eseményekről, illetve valós személyek tetteiről kínál (szatirikus) beszámolót a fikció álcája alatt. A könyv Adam Langnek elkeresztelt ex-kormányfője valójában Tony Blair fiktív mása, és a történet több más szereplője is (például a politikus felesége és személyi titkára) megfeleltethető valós személyeknek, ahogy a szerző a cselekmény központi konfliktusát is beazonosítható incidensről mintázta. Harris figyelme az ellentmondásos megítélésű angol-amerikai együttműködésre és a hatalom háttérbe húzódó, valódi birtokosának leleplezésére irányul, és A szellemírót a szerző – interjúkban megnyilvánuló – vehemens tiltakozása ellenére nehéz nem nyílt kártyákkal játszó regényként értelmezni, amellyel a Blairből kiábrándult író támadást intéz egykori idolja ellen. Az elrajzoltság szinte teljes hiánya miatt ugyanakkor a történet nem működik maró szatíraként, a közel-keleti viszály kapcsán megfogalmazott összeesküvés-elmélet pedig pontosan annyi tanulsággal szolgál, amennyit az efféle sztorik már rég a fejünkbe vertek.

A könyv persze olvasható az aktuális politikai krízishelyzet által kitermelt lektűrként is, Harris regénye azonban semmi olyat nem kínál, amit ne kaphatnánk meg más, egyszeri olvasmányélményt nyújtó pályaudvari ponyváktól. Bár a thrillerek bajba sodródott átlagembereire hajazó apolitikus narrátor-főhős önironikus hangneme szellemes és szerethető, valójában épp úgy ismerős, mint a rejtély megneszelésére és az igazság kiderítésére alapozó olajozott – ugyanakkor mindössze egyetlen nagy horderejű fordulatot tartalmazó – dramaturgia. Igazán körmönfont cselekmény és eredeti jelenetek híján inkább csak a regény központi elemének nevezhető, egyszerűségében is frappáns szellem-metafora emlékezetes.



Cartaphilus Kiadó, 2010.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/07 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10231