KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/március
JANCSÓ MIKLÓS
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 1. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Schreiber András: Két szűk esztendő Beszélgetés Havas Ágnessel
MELODRÁMA
• Pápai Zsolt: Pátosz és realizmus John Cassavetes modern melodrámái
• Kovács Ilona: Ha a botrány elmarad [RÉSZLET] Apácasors Diderot-tól napjainkig
LATIN BŰNÖK
• Géczi Zoltán: Latin bűn A latin-amerikai thriller evolúciója
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Czigány Tamás (1928-2014)
LATIN BŰNÖK
• Sepsi László: Foggal-körömmel Latin-amerikai horrorfilmek
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + fém [RÉSZLET] Paul Verhoeven – 2. rész
• Andorka György: Engedelmes test Robotzsaru
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Csonka napok Új szerb film
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Ki ölte meg Bambit? Julien Temple Sex Pistols-filmjei
TELEVÍZÓ
• Gáncsos Kármen: Éjjel-nappal fikció Televíziós dokurealizmus
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Én és énke a filmvásznon Amszterdam
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: A börtönből jött királyfi Joyce Maynard: Nyárutó
• Baski Sándor: Családi pótlék Jason Reitman: Nyárutó
KRITIKA
• Pályi András: Kérdések a múlthoz Wałęsa – A remény embere
• Huber Zoltán: Variációk kanapéra Couch Surf
• Nagy V. Gergő: Vissza a kamaszkorba Megdönteni Hajnal Tímeát
• Muhi Klára: Azok a régi hengergőzések Szerelempatak
MOZI
• Csiger Ádám: A plebejus herceg
• Baski Sándor: A Grand Budapest Hotel
• Kránicz Bence: Prince Avalanche – Texas hercege
• Forgács Nóra Kinga: Vijay és én
• Sepsi László: Én, Frankenstein
• Andorka György: Téli mese
• Huber Zoltán: Herkules legendája
• Roboz Gábor: Nyomtalanul
• Varró Attila: Műkincsvadászok
• Horváth Eszter: Idegen a tónál
• Kovács Kata: Végtelen szerelem
DVD
• Pápai Zsolt: Meteo
• Csiger Ádám: Mozimaraton: Akciófilmek hétvégére díszdoboz
• Soós Tamás Dénes: Hamarosan…
• Tosoki Gyula: Félelmetes nap
• Soós Tamás Dénes: A folyosó túloldalán

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vijay és én

Forgács Nóra Kinga

Vijay and I – belga-német, 2013. Rendezte: Sam Garbarski. Írta: Philippe Blasband és Matthew Robbins. Kép: Alain Duplantier. Szereplők: Moritz Bleibtreu (Will), Patricia Arquette (Julia), Danny Pudi (Rad), Catherine Missal (Lily). Gyártó: Pandora Filmproduktion. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Will Wildert negyvenedik születésnapja egy zöld plüssnyúl belsejében éri. Ez nem szülinapi vicc, hanem hősünk kenyérkereső munkája, eddig ívelt ugyanis színészi karrierje egy tévécsatorna gyerekműsorában. Az élet a nyúlon túl sem éppen kellemes, otthon egy elhidegült feleség és egy kamaszlány várja. Mikor a halálhírét keltik, Will belecsábul a rosszba, és egyetlen bizalmasa, az indiai étterem-tulajdonos Rad segítségével indiai bankárnak, nevezett Vijay Singh-nek álcázva magát jelenik meg tulajdon temetésén – hogy aztán, elfoglalva saját egykori helyét, egy egzotikus és megnyerő figura bőrében születhessen újjá.

Sam Garbarski (Irina Palm, A Rashevski tangó) filmjének alaphelyzete tiszteletlen és morbid, mégis átérezhető, minden lehetőség nyitva egy midlife krízisből kibomló romantikus fekete komédiára. A Vijay és én azonban kegyetlen tréfát űz. A nyitány zseniális: a főcímben egy komplett animációs kisfilmet kapunk, majd vizuális és verbális poénokban, jellem- és helyzetkomikumban tobzódó bevezető következik, ami egy bukott negyvenesről mesélve életszagúan ötvözi a cinizmust az érzelmességgel. Mindez egészen a „temetés” agyament jelenetéig tart – de már a tornál kiderül, hogy Vijay figurája a többi szereplőt meggyőzi talán, de a nézőt képtelen lesz kárpótolni. A film elveszíti eredeti hősét, s ezzel pofon vágják a produkciót. Tévéfilmes feldolgozás, blőd humor és egyre kínosabb szituációk hosszú sora jön, némi moralizálással, a happy end kényszernek betudható műízű cukormázzal. A régi Will nem kiteljesedik, hanem eltűnik az újban. A tanulság, ha csak nem körmönfont kritikaként kell értelmezni, a legkeserűbb: Vijay-nek lenni jobb. Ripacsnak lenni kifizetődőbb, mint el nem ismert tehetségnek: a megfeneklett életet a mese kiveti magából, győzzön az álszakáll.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/03 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11853