|
|
|
MoziKéjlakVarró Attila
The Loft – amerikai, 2014. Rendezte: Erik Van Looy. Írta: Bart De Pauw művéből Wesley Strick. Kép: Nicolas Karakatsanis. Zene: John Frizzell. Szereplők: Karl Urban (Vincent), James Marsden (Chris), Wentworth Miller (Luke), Eric Stonestreet (Marty), Matthias Schoenaerts (Philip). Gyártó: Anonymous Content / Woestijnvis. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 108 perc. Az antwerpeni thriller-rendező Erik Van
Looy eddigi életművében minden lehetőt megtett azért, hogy hazája filmgyártását
összepárosítsa Hollywooddal: a Shades-ben
maga Mickey Rourke próbált filmet rendezni egy hírhedt belga sorozatgyilkos
rémtetteiből, az Alzheimer-ügy
amnéziás bérgyilkosa John Woo és Michael Mann szerelemgyermekeként sújt le a
helyi kiskirályokra, a 2008-ban példátlan kasszasikert hozó Loft pedig mintha csak Fincher és Neil
LaBute férfitársaságát teleportálta volna át kiglancolt Schelde-parti
tetőlakásába. Öt régi barát, csupa sikeres házasember, egy felvágott csuklójú
női hullát talál a félrelépéseik számára közösen fenntartott legénylakásban: a
kollektív feladat nem csupán a tettes személyének megtalálása, de a köztük
fennálló erőviszonyok tisztázása is – a menő alfahím, a jóképű intellektüel, az
érzékeny hősszerelmes, a nagyszájú gennyláda és a brutális bunkó percről percre
átrendeződő küzdelmében szétrepesztve a „bros
before hos” nemes férfilojalitásának roskatag keretét.
Van Looy filmjének
álomgyár-kompatibilitását mi sem jelzi jobban annál, hogy a 2010-es holland
remake után alig egy évvel az óceán túlpartján is megrendezhette sikerdarabját,
ami szinte szó szerint követi az alapfilmet, csupán a holland verzió nyomán
feszesebb tempóban és dögösebb csajokkal (bár jóval kevesebb fedetlen
kebellel). A Kéjlak túlbonyolított
flashback-szerkezetével, rekordmennyiségű vörös heringjével és gyanúsítottjával
(a megcsalt nejektől az építőipari maffiáig terjedő listáról kizárólag a Fehér
Ház vécés nénije hiányzik), csavaros feszültség-dramaturgiájával, valamint
megduplázott rejtélyével (a film feléig az áldozat személye is talány) a
mostanság mellőzött krimi műfaján végzi el az ezredfordulós felturbózást, ami
egyfajta zsánerbravúrrá is tehetné a művet, ha a finálé végső megoldásában nem
esne darabjaira az odáig féltő gonddal barkácsolt történet, logikátlanná téve
bűntényt és motivációt egyaránt (kulcsszó: boncolás!). Ez a kéjlak már
Antwerpenben is hibás alapanyagból felhúzott, hivalkodó pozőrfészek volt, New
Orleansba helyezve mindössze megtalálta eredeti helyét a hollywoodi arcosok
klubjában.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 119 átlag: 5.1 |
 |
|
|
|
