Film / Regény

Susanne Bier: Serena

Út a vadonba

Tüske Zsuzsanna

A jellegzetes Bier-melodráma kosztümbe öltözött.

Susanne Bier, a filmvászon díjesőben fürdőző melodráma királynője útját finom művű sorstragédiák egész sora és egy óceánra való könnycsepp szegélyezte, míg a hétköznapok Dániájából a sejtelmes ködben úszó, lenyűgöző Appalache-hegységbe érkezett. Az északról jött, kifinomult idegen második tengerentúli munkájában, a Serenában klasszikus hollywoodi hangnemben és – pályája során először – kosztümös közegben szólal meg. Az észak-karolinai hegyvidék meghódításán munkálkodó, sikeres faipari vállalkozó, George Pemberton sorsa örökre megpecsételődik, amikor megpillantja a zabolátlan és gyönyörű Serenát, akit rögtön feleségül is vesz és hegyvidéki birodalmába visz. A nő ragyogó külsejével, éles eszével és a körülötte lebegő titokzatossággal a telep lakóit is megbabonázza – Pemberton munkásai, elsősorban a börtönviselt, magának való Galloway, mágikus erőt, eddig jóbarátként kezelt üzlettársa, Buchanan azonban ellenséget lát a határozott, modern elképzeléseit érvényesítő fiatalasszonyban. Serena, aki tigrisként őrzi az eddig nem tapasztalt boldogságot, szemet húny egy Pemberton előéletéből, lopott pásztorórákból született gyermek fölött, de jövőjüket nem hajlandó kockáztatni. Odaadó férjét súlyos bűntettre szólítja fel, ami átokként indítja el a sorscsapások lavináját.

Ron Rash bestsellerének eredetileg éjsötét, érdes népmesei szövetét Christopher Kyle (Nagy Sándor, a hódító) fésülgette simábbra, így végül a forgatókönyvben a karcosságot és a bűnt az áradó érzelmek írták felül. Az epikus hangnemű Serena így is rokona a jelenkori dán családi tragédiáknak – illeszkedik a bier-i kollekcióba, főleg az utóbbi évek munkái közé. Korábban már az egyetemes üzenetet közvetítő, szintén férfi főhőst mozgató Egy jobb világban is könyörtelenül előtérbe került a gyermekek védelme és a gyermekhalál szívszorító motívuma. A regényhez képest erkölcsileg kissé rehabilitált Pemberton pedig erős hasonlóságot mutat a Második esély Andreas-ával, aki apaként és egy gyermek megmentőjeként – oldalán egy labilis feleséggel – próbál kiutat találni a gyermekvállalás körüli tragédiák útvesztőjéből. A Serena egy bűnügyi műfaj beemelése alapján is egyfajta folytatásává válik a Második esélynek – a bűncselekmény és a halál motívumain keresztül a melodrámát a thriller-elemek színezik át sötét tónusokkal. A Serena nem csak a rendező életművében, de a skandináv hagyományokban is gyökerekre talál: többek között számos hasonlóságot mutat egy másik, sötét színekben ragyogó filmadaptációval, a Herjbjorg Wassmo regényéből, Ole Bornedal rendezésében megvalósult, szintén kosztümös, de jóval szilajabb Dina vagyokjával, amelynek gyermekkori traumától sújtott, vad hősnője szépségével és intelligenciájával minden területen legyűri a férfiakat, telhetetlen halálistennőként szedi áldozatait, szerelme felér egy átokkal.

Bier korábbi, romantikus húrokat is megpendítő alkotásaihoz hasonlóan (Hogy szeretsz, Testvéred feleségét, A tűz martaléka) a melodráma egyik alappillére a szerelmi sokszög tematikája is megjelenik a Serenában: egy megesett leány, vagyis Pemberton gyermekének anyja, a férfi üzlettársa, a bosszúálló Buchanan, aki valójában gyengéd érzelmeket táplál iránta és Serena hűséges szolgája, Galloway, aki bármilyen súlyos bűnre képes az asszony kedvéért. Ugyanakkor a Serena, külső jegyei és női karaktere szerint a sztár szerzőiségének is szép példája: Jennifer Lawrence ezúttal is harcos vadonhercegnőként jelenik meg (Winter’s Bone -A hallgatás törvénye, Éhezők viadala), de a család védelme itt immorális és elmebeteg megszállottságba fordul, így válik a figura a korábbi, feddhetetlen hősnők eltorzult tükörképévé, fékevesztett femme fatale-á. A dán melodrámák hétköznapi hőseinek eleve elrendelt boldogtalansága átok formájában köszön vissza Bier mítikus hangulatú balladájában – a balsors szele ezúttal a rendezőt is megérintette, de a kissé vérszegény forgatókönyvért cserébe, a vászonra született, fenséges képek és néhány megrendítő szépségű pillanat vigaszt nyújtanak: az út nem végződik tragédiával.

SERENA (Serena) – amerikai, 2014. Rendezte: Susanne Bier. Írta: Ron Rush regényéből Christopher Kyle. Kép: Morten Soborg. Zene: Johan Söderqvist. Szereplők: Jennifer Lawrence (Serena), Bradley Cooper (Pemberton), Rhys Ifans (Galloway), Sean Harris (Campbell), Toby Jones (McDowell). Gyártó: Chockstone Pictures / 2929 Productions. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 110 perc.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 51-52. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12265

Cikk értékelése:

szavazat: 210 átlag: 5.59