KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/április
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 1. rész
• Nemes Z. Márió: Növényi politika A hungarofuturista film alternatív valóságai
• Sipos Júlia: Hozzáférés a világhoz Beszélgetés Almási Tamással
• Kormos Balázs: Erkélyekre aggatott nádszövet Az Egy nap és a kortárs román film
• Lakatos Gabriella: Míg az oltár el nem választ Szerelemtől házasságig – 1. rész
ALAIN RESNAIS
• Bikácsy Gergely: Az életmű cserepei Alain Resnais 100
ANTIHŐSÖK, ANTIHŐSNŐK
• Baski Sándor: Traumák hősei Batman és Joker
• Huber Zoltán: A régi iskola Clint Eastwood idős antihősei
• Pozsonyi Janka: Nőben az erő Paul Verhoeven antihősnői
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: A viktoriánus erkölcs réme Marie Duval: Ally Sloper-képregények
ÚJ RAJ
• Fekete Tamás: Nyelvcserék Claudio Cupellini
FILMZENE
• Pernecker Dávid: A mennyországban minden rendben Lynch zene
KÖNYV
• Géczi Zoltán: „Ilyet csak Clint Eastwood tud” Marc Eliot: Amerikai lázadó
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: Diadal a törvény felett Rotterdam
• Varró Attila: Kötelékek Japán Filmfesztivál
KRITIKA
• Báron György: Átokföldje Pálfi György: Mindörökké
• Benke Attila: Saul magyar Damaszkusza Fazekas Máté: Kilakoltatás
• Bartal Dóra: Hetedhét határon Jonas Poher Rasmussen: Menekülés
TELEVÍZÓ
• Déri Zsolt: Fekete Woodstock Summer Of Soul
MOZI
• Pethő Réka: Szuperhősök
• Rudas Dóra: Minden rendben ment
• Roboz Gábor: Arany
• Fekete Tamás: Foglalkozása: szülő
• Kovács Kata: Út a díjesőig
• Varró Attila: Katonadolog
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Harriet – Szabadság vagy halál
• Baski Sándor: A maffia szentjei
STREAMLINE MOZI
• Pazár Sarolta: A megváltás éjszakája
STREAMLINE MOZI
• Herczeg Zsófia: Agancs
• Pethő Réka: A tizenhetes számú ház
• Kolozsi László: Retró szerelem
• Huber Zoltán: Az Adam-projekt
• Varró Attila: Dr. Petiot
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Aljas utcákon balra, a bűntanyáig egyenesen

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Aljas utcákon balra, a bűntanyáig egyenesen

Papírmozi

Kránicz Bence


Ha valaki kortárs amerikai képregényekre kíváncsi magyar fordításban, régóta nem kell beérnie a szuperhősökkel. Más fantasztikus műfajú sorozatok (Conantól Sandmanen át a Paper Girls – Újságoslányokig) és humoros képsorok megjelenése is rendszeressé vált, majd elérhető lett néhány, a kamaszok hétköznapi problémáival foglalkozó nevelődési történet, főként Raina Telgemeier művei. Bűnügyi zsánereket viszont leginkább a nálunk kapható olasz képregények között kellett keresgélnünk – mostanáig. Az elmúlt hónapokban egyszerre indult el itthon a két, aktuálisan legelismertebb amerikai bűnügyi sorozat. Ed Brubaker és Sean Phillips egymással lazán összefüggő fejezetekben, tablószerűen térképezik fel a fiktív Central City és környéke sötét oldalát a 2006 óta futó Alvilágban, míg Jason Aaron és Jason Latour az író szűkebb hazájában, Alabama államban bonyolítják tanyasi bosszútörténetüket a 2014-ben kezdődött Déli rohadékok lapjain. Mindkét sorozatot kidekorálták díjakkal (az Alvilág három Eisnert nyert, a Déli rohadékok egyet), íróik pedig minden fórumon egyértelművé tették, hogy ezeket tartják legfontosabb szerzői műveiknek.

Ez az Alvilág esetében világosan látszik, mivel Ed Brubaker a szuperhősképregényeit is előszeretettel keveri bűnügyi műfajokkal: a Gotham Central a rendőrkrimivel, a Daredevil a gengsztertörténettel, az Amerika Kapitány a paranoiathrillerrel simul össze. Az Alvilág hősei kisstílű bűnözők, akik nem akarnak a csúcsra törni, bizonyos magántermészetű okok miatt azonban a könnyű balhékkal sem érik be. Elvakítják őket az érzelmeik, a bosszúvágyuk, vagy régebbi rossz döntéseik terhét cipelik. Azaz Brubaker és Phillips gengszternoirt írnak, a Magas Sierra, A gyilkosok és az Aszfaltdzsungel nyomdokain. Könnyű sorolni az előképeket, mert jószerével az alkotók sem tesznek mást. Egy-egy fejezetükben beérik a jól ismert műfaji sablonok újrafelmondásával, magas színvonalon, de lényegében eredeti ötletek nélkül. Ám ennyiben korántsem merülnek ki a sorozat erényei. A szerzők egyfelől a történet részévé teszik a sémakövetés problémáját – hőseik sorsa akkor vesz balfordulatot, amikor letérnek a bűn kikövezett útjáról, akkor viszont bizonyosan –, másrészt az Alvilág lényegét a tablószerkezetben, a bűn hálózatának felrajzolásában találják meg. Az első történet, a Gyáva címszereplője felbukkan a másodikban is, az eleinte epizodistaként fellépő csapos főszerephez jut a harmadik kötetben, és így tovább. Miközben a történeteket az örvényszerű fatalizmus határozza meg, Brubakerék minden oldalon új sztorit nyithatnának, és idővel nyitnak is. Az Alvilág emiatt a jellegzetesen posztmodern világalkotás miatt érdemelt ki hasonló rangot, mint a tévésorozatok között a Drót – Sean Phillips bármiféle csillogástól mentes, komor rajzain afféle noir-szimulákrum körvonalazódik.

Egyszerűbb elven működik a Déli rohadékok, amelynek legfőbb vonzereje az isten háta mögötti, alabamai kisváros és tanyavilág ízes ábrázolása. Oda, a fiktív Craw megyébe érkezik Earl Tubb, vietnami veterán és megkeseredett öregember, hogy eladja a régi családi házat. Hazatérve azonban bajszot akaszt a helyi bűnözőkkel, élükön a városka amerikaifoci-csapatának edzőjével. A történet annyira együgyű, mint Craw megye lakosainak jelentős része, és az első kötet alapján még mintha Aaron sem lett volna biztos benne, paródiát vagy komolyan vett bűndrámát ír. Tubb elhatározása, hogy nekimegy az agresszív, gyilkos tahóknak, aligha tűnik hitelesen megalapozottnak, és a szatirikus, illetve tragikus hangnem csúszkálása az Itt férfi nyugszik alcímű történetben végig zavaró. Jason Latour rajzai valamelyest oldják ezt a feszültséget, mert elrajzolt figurái egyszerre viccesek és dermesztőek (Earl Tubbnak például soha nem látszik a szeme, annyira összehúzza). Felütése alapján a Déli rohadékok messze van Aaron pazar indián detektívnoirja, a Scalped színvonalától, és leginkább öncélú erőszakábrázolásával tüntet, de a folytatással talán beérik.

 

Ed Brubaker – Sean Phillips: Alvilág 1–3. Színes, puhafedeles, 140+132+108 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

Jason Aaron – Jason Latour: Déli rohadékok 1. – Itt férfi nyugszik. Színes, puhafedeles, 116 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15299