KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/május
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Ez egy enigma” Beszélgetés Csuja Lászlóval és Nemes Annával
• Nemes Z. Márió: Az anatómiai térkép eksztázisa Csuja László – Nemes Anna: Szelíd
• Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 2. rész
• Lakatos Gabriella: A szerelmi szkepticizmus történetei Szerelemtől házasságig - 2. rész
• Bárdos Judit: Egy szorgos zseni Alan K. Rode: Kertész Mihály. Egy filmes élet
EMBEREK ÉS ANDROIDOK
• Pintér Judit Nóra: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
• Stőhr Lóránt: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
• Orosdy Dániel: Robotok a teljes idegösszeomlás szélén Frank Miller: Hard Boiled
• Zalán Márk: Emberek és replikánsok Szárnyas fejvadász
VÍCTOR ERICE
• Bácsvári Kornélia: Vissza az első káprázatig Víctor Erice
LINA WERTMÜLLER
• Csantavéri Júlia: Olasz macsók Lina Wertmüller (1928-2021)
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy tudatfilmes a tévében Josephine Decker
UKRÁN APOKALIPSZIS
• Baski Sándor: Végtelen háború Ukrán filmek
• Benke Attila: Apokalipszis akkor és most Az orosz-ukrán háború filmdokumentumai
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Művészet a terítéken Berlin
• Gerencsér Péter: Go West! Cseh Filmkarnevál 2022
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Soha, sehol, senkinek Vitézy László: Az énekesnő
• Déri Zsolt: Warhol utolsó szerelmei Andy Warhol naplói
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A másik örvénye Paticia Highsmith / Adrian Lyne: Mélyvíz
KRITIKA
• Varró Attila: Panelsztorik Jacques Audiard: Ahol a Nap felkel Párizsban
• Kolozsi László: Kitty a Naplóból Ari Folman: Hol van Anne Frank?
• Huber Zoltán: Minden, mindenhol, mindenkor Van remény
MOZI
• Sándor Anna: Cyrano
• Pazár Sarolta: Kivándorlók
• Bonyhecz Vera: The Lost City – Az elveszett város
• Baski Sándor: Oltári tévedések
• Rudas Dóra: Katonafeleségek
• Déri Zsolt: Prince And The Revolution: Live
• Fekete Tamás: Rohammentő
• Kovács Patrik: Morbius
STREAMLINE MOZI
• Nagy V. Gergő: Disznó
• Jordi Leila: Az én tavam
• Tüske Zsuzsanna: Féltékenység
• Kránicz Bence: Apollo–10,5: Űrkorszaki gyerekkor
• Varró Attila: Színpadra született
• Vajda Judit: Veronika Voss vágyakozása
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Dimenzióközi kalandok a mágusdoktorral

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Dimenzióközi kalandok a mágusdoktorral

Papírmozi

Kránicz Bence


 

A Marvel hatvanas évek eleji megújulása elsősorban tudományos-fantasztikus ötletekre épült. A szuperhősműfaj új trendjeit elindító Fantasztikus Négyesben kozmikus sugárzásnak kitett asztronauták tesznek szert különleges képességekre, míg a változatosság kedvéért a Pókemberben radioaktív, a Hulkban pedig gammasugárzásról van szó. A hidegháborús és technológiai paranoia korszakában ritkaságnak számítottak azok a szuperhősök, akiknek a tiszta fantasztikum, a varázslat hozta mozgásba a történeteit. A két legfontosabb kivétel Thor, az északi mitológia istenalakja, valamint Dr. Strange, aki felfuvalkodott sztársebészből lesz a „misztikus tudományok mestere”. Miután Stephen Strange egy baleset következtében soha többé nem műthet, a Himalája kolostoraiban keres lelki megnyugvást. Ott szegődik el az Ősmágus tanítványának, aki beavatja őt a varázslat rejtelmeibe.

A markáns fantasy-motívumoknak is köze lehet hozzá, hogy Dr. Strange soha nem emelkedett a kiadó legnépszerűbb figurái közé. 1963-as színre lépése óta többéves periódusok is elteltek anélkül, hogy futott volna saját sorozata. A magyar olvasók is inkább a Bosszú Angyalai, esetleg a Pókember mellékszereplőjeként találkozhattak vele inkább, nemrég viszont megjelent a Névtelen földön, időtlen időben, a hős legkorábbi hosszabb története 1965-ből. Sőt, ha hinni lehet a szerkesztői előszónak, a Marvel első többrészes történetfolyamáról van szó, amelyben Dr. Strange két legnagyobb ellensége, Dormammu, a „sötét dimenzió” hadura és Mordo, a feketemágus keverik a bajt. A kötet híven bizonyítja, hogy a mágusdoktor kalandjainak igazi szerzője nem a meglehetősen fáradtnak mutatkozó író, Stan Lee, hanem a karakter ötletgazdája és első rajzolója, Steve Ditko. Ditkót a Pókember révén szokás ismerni, amelyet ugyancsak elsőként rajzolt, a Dr. Strange-történetekben azonban sokkal merészebb lehetett. A főhős mágikus dimenziókba tett utazásai alkalmat adnak rá, hogy Ditko színes spirálok, rácsvonalak, hálózatok kavalkádját vesse papírra, a néhány évtizeddel korábban zászlót bontó geometrikus absztrakció hatását is beépítve a fősodorbeli szuperhősképregény képi világába. Másfelől a végletekig stilizálja az emberalakok szikár, finomvonalas ábrázolását, amikor számos jelenetben Dr. Strange „asztráltestét”, tehát színekkel kitöltetlen, üres kontúrvonalait rajzolja csak meg. A szivárványszínű hátterek elé komponált fehér, illetve áttetsző alakok azonnal felismerhetővé tették e történeteket a korabeli szuperhősképregények áradatában. A csúcspontot egy dimenziók között szunnyadó, nagyhatalmú lény ábrázolása jelenti, az Örökkévalóé, amely teste sötét körvonalai közé sűríti egy galaxis összes csillagát, a hatvanas évekbeli comics legemlékezetesebb pszichedelikus-ezoterikus jeleneteinek főszereplőjeként.

Amíg asztrálteste csillagkapukon át barangol, Dr. Strange fizikai valója általában a karosszékben üldögél, esetleg egy víztározóban rejtőzködik a kíváncsi tekintetek elől, ami olykor burleszkbe illő helyzeteket teremt. A varázsképességek humoros potenciálja nemcsak Lee és Ditko történeteiben jelenik meg, hanem az eredetileg 2007-ben közölt, Az eskü alcímű történetben is, amely annak ellenére meglehetősen könnyed hangvételű marad, hogy Dr. Strange inasának halálos betegsége, valamint a rák elleni gyógymód felkutatása is a kaland része. Az író, Brian K. Vaughan a kilencvenes évek derekától dolgozott a Marvelnek, de kisebb kiadóknál megjelent sorozatai, az Y, az utolsó férfi és az Ex Machina szerzőjeként futott be igazán. Az eskün látszik, hogy Vaughan rutinból igyekszik megoldani a feladatot, és ezúttal is a rajzoló teljesítménye emeli meg a végeredményt. Igaz, a spanyol Marcos Martínnak sem ez a legnagyszerűbb munkája – sokkal inkább az ugyancsak Vaughannal közös, későbbi Private Eye és Barrier –, de egynemű, pasztelles színfoltjai és tiszta, levegős kompozíciói már itt látványosak. A kétezertízes években aztán ez a stílus sokkal divatosabb lett, és Martínt a Dr. Strange-történetek különös varázsvilága is inspirálhatta abban, hogy e vizuális trend egyik úttörője legyen.

 

Stan Lee – Steve Ditko: Dr. Stange – Névtelen földön, időtlen időben. Színes, keményfedeles, 208 oldal. Kiadó: Hachette.

Brian K. Vaughan – Marcos Martín: Dr Strange – Az eskü. Színes, keményfedeles, 136 oldal. Kiadó: Hachette.

 



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/05 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15336