KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Tarkovszkij: Napló; Wajda: A film és más hívságok

• Hirsch Tibor: Jószágtól Mozgó állatképek
• Győrffy Iván: Istenek sorozatgyilkosai Állatáldozatok
• Varró Attila: Néma királyok Majmok filmbolygója
• Hungler Tímea: Animal Planet Állatemberek, emberállatok
• N. N.: Állat a filmekben
• Forgách András: A férj és a filmrendező, az énekesnő és a halott Caven, Fassbinder
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszöni, jól van Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Gelencsér Gábor: Filmhaiku Mészáros Péter: Eső után
• Varga Balázs: A szamuráj pillantása Beszélgetés Mészáros Péterrel
VÁROSVÍZIÓK
• Ardai Zoltán: Nemo a körúton Pesti presszók
• Ágfalvi Attila: Városeklektika Beszélgetés Ferkai Andrással
• Molnár Gál Péter: Pesti Illatszertár Hollywoodban Ernst Lubitsch: Saroküzlet
LENGYEL FILM
• Spiró György: Színészek dicsérete Új lengyel filmek
• Éles Márta: A magány filmje Beszélgetés Robert Glińskivel
• Szalai Attila: Zsákban futás Lengyel köztelevízió
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Pillangó, vonatsötét KAFF 2002
• Kemény György: Gondola-tok Az aranykor vége?
• Herpai Gergely: Plasztikázott szépségek, szimpatikus szörnyetegek Computer animáció
KRITIKA
• Zoltán Gábor: A 26. év François Ozon: Homok alatt
• Stőhr Lóránt: KultúrHősKultusz Szirtes János–fe Lugossy László: Tiszta lap
• Ágfalvi Attila: A dilettáns végzet Zsigmond Dezső: A ház emlékei
• Turcsányi Sándor: Pufajkások Zsigmond Dezső: Bizarr románc
DVD
• Pápai Zsolt: Anzix a másvilágra Billy Wilder: A 17-es fogolytábor
LÁTTUK MÉG
• Jakab Kriszta: Pedálkirály
• Bikácsy Gergely: 101 Reykjavik
• Vaskó Péter: Megváltó szex
• Harmat György: A hűtlen
• Varró Attila: Kísérleti gyilkosság
• Kis Anna: K-Pax
• Somogyi Marcell: Narancsvidék
• Köves Gábor: Katonák voltunk
• Herpai Gergely: Wasabi
• Mátyás Péter: A rettegés arénája

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Városvíziók

Ernst Lubitsch: Saroküzlet

Pesti Illatszertár Hollywoodban

Molnár Gál Péter

László Miklós színdarabja Pestet csempészte a tengerentúlra.

 

Molnár Ferenc és Lengyel Menyhért külföldi sikere fejébe szállt Magyarország harmincezer drámaírójának” – írta Ambrus Zoltán a Nyugatban (1911/20). Megindult a színműkivitel. Harmincezer drámaíró szemét előbb Berlinre vetette, ott volt nagy felvétel pesti drámára. Utóbb Hollywoodra pislogtak. A Kisfaludy-társasági tagságnál is többet ért, ha valakinek megvette a színdarabját Joe Pasternak. Ezt a drámai szaporulatot utóbb finnyásan az irodalom felől figyelte mindenki, holott a helytörténet felől kellett volna vizsgálni. Kialakult a budapesti színműírás háziipara. Jellegzetes pesti figurákat, helyszíneket hordtak színpadra a drámaíró-jelöltek. A bécsi helyi bohózatnak (a lokalposse-nak) utódai lettek. Hol a nagyságos asszony trafikjában, hol a strandon, hol a Gundel teraszán, a városligeti gyógyforrások ivókútjánál játszódtak a (többnyire) vígjátékok.

László Miklós (1903–1975) kicsiny színésze volt a Vígszínháznak. Termetre öles, de aprócska föladatokra kényszerített epizodista. Színészi híre A cirkusz csillaga című Fényes Cirkuszban előadott vígszínházi kirándulásból terjedt. Peti Sándorral istállószolgát játszottak a városligeti porondon. Ez lett László leghíresebb szerepe. Valamint Móricz Zsigmond Úri murijában egy csapost alakíthatott. Kielégítetlen színészi bánatában kabarétréfákat, egyfelvonásosokat írt. Első nagy színházi sikere 1937. március 20-án bemutatott Illatszertár című darabja. Első sikere, de nem első nagy premierje, mert a Nemzeti Színház néhányszor már eljátszotta színművét, A legboldogabb embert (1934).

Az Illatszertár a Víg kamaraszínházában, a Pesti Színházban (ma: Vidám) került nézők elé (1937. március 20.). Kabos Gyula volt a bukdácsoló drogéria tulajdonosa. A segéd úr Ráday Imre. Muráti Lili az eladókisasszony. A megírtakor is öregecske, érzelmes színdarabot meglehetős érdeklődés kísérte: 78-szor adták egyvégtében.

László Miklós kivándorolt az Egyesült Államokba. Nem a fasizmus elől. Az Illatszertár után. A Marton-ügynökség eladta a Parfumerie-ként szertejátszott színdarab megfilmesítés jogát a Metrónak. Saroküzlet (The Shop Around the Corner) címmel Ernst Lubitsch megfilmesítette (1940). Margaret Sullavan (Klara Novak), James Stewart (Alfred Kralik), a román apától, magyar anyától származó emigráns Joseph Schildkraut (Ferenc Vadas). A helyszín Budapest. Szerencsére egy csipetnyi Halászbástya, Mátyástemplom, egy falatnyi turista-Budapest sem látszik. Műtermi az üzlet előtt az utca, ahol nyitásra vár a bolti személyzet. Műtermi a szomszédos kávéházacska, ahol a szerelmesek találkoznak. Évekkel később jön divatba a magyar puszta mellett a mozi-Budapest is. A Herczeg Ferenc Kék rókájából lett német filmen Cecil – akit a svéd csalogány Zarah Leander játszott – a Török utca helyett a Gellért-fürdő napernyői alá ment. Lubitsch ennél nemcsak jobbízlésű volt, hanem művész. Tudta: a színészek szellemessége, könnyedsége inkább képes megragadni egy város lényegét, mint a filmszalagra vett idegenforgalmi látványosságok. Mitől vált megunhatatlanná az Illatszertár? A sikertelen színész sikerszerepeket írt. Színpadra vitt néhány jellegzetes pesti figurát. És megnyerte nézőit azzal, hogy párbeszédekbe szedte a pesti slemilséget. Az illatszertár nem megy. Haldoklik. Nincs vevő. Kitartással, csellel, névtelen levelekkel mégis fellendíthető a forgalom.

Kilenc év múlva In the Good Old Summertime (1949) címmel Robert Z. Leonard újraforgatja Judy Garland és Van Johnson szerelmespárjával. Az Albert Hackett-Frances Godrich forgatókönyvíró-páros a modern Budapestről áthelyezi a cselekményt bizonytalan közép-európai városba. Maraczek drogériájából Oberkugen zeneműboltja lesz. Nyártól a karácsonyi nagy vásárlások idejéig tart a cselekmény. De a pesti ízek elnyomhatatlanok: a kedélyes, aranyszívű Oberkugen urat Szőke Szakáll tősgyökeres terézvárosinak ábrázolja. Bolti-szolgaként szerepel a mesterségéből kikopott, kegyelemszerepeken tengődő Buster Keaton. A zárójelenetben feltűnt Judy Garland saját hároméves kislánya, Liza Minelli.

1963-ban She Loves Me címmel musical comedy. Kilenc hónapig játsszák megállás nélkül a Eugene O’Neill Theatre-ben. Az Illatszertár kiszellőztethetetlennek bizonyult. 1998-ben A szerelem hálójában (You’ve Got Mail) Nora Ephron rendezésében a Warner újra leforgatta. Budapest helyett New York helyszínnel Tom Hanks és Meg Ryan főszereplésével.

László Miklósnak a sorozatjátszásokból, átdolgozásokból, megfilmesítésekből kevéske csurrant. A jogdíjak 30%-át a Marton-ügynökség, másik 30%-át Roboz színigazgató úr megvásárolta a szorult helyzetben lévő színésztől.

László Miklósé volt az egyik legsikerültebb beérkezés Hollywoodban. Egy csepp balsikeres Pestet csempészett a tengerentúlra. Pesti sors: kicsi tehetségéből szemfüleseknek hajt hasznot.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/08 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2641