|
|
|
Láttuk mégA szénbányász lányaGreskovits Béla
Megérdemelten nyert 1981-ben Oscar-díjat Sissy Spacek, A szénbányász lánya címszereplője. Alakítása még e jócskán közepes karrierfilmben is a „mulandóság cáfolatát” nyújtja. Szinte sajnálnivaló, hogy eredetiségét, tömérdek friss gesztusát, kedves szögletességét mind-mind egy mítosz életre keltésének szolgálatába állítják.
Mert A szénbányász lánya végül is azon amerikai polgárok gyermeteg hiúságát legyezgeti, akik még most is odaadó áhítattal fülelnek a megkopott szózatra: Tessék, Hölgyeim és Uraim, folyton-folyvást! Amerika a lehetőségek hona! Itt szenátor lehet a cipőpucolóból és autógyáros az éhenkórász bevándorlóból!
Az ágrólszakadt, sokgyermekes bányász lányából a country-zene elsőszámú csillaga válik Michael Apted filmjében. E karrierpálya eléggé kanyargós ahhoz, hogy változatos alakítások lehetőségét nyújtsa a főszereplő számára. Sissy Spacek egyetlen esélyt sem hagy kihasználatlanul. Szeretjük őt, amint esetlen, csontos bakfisként, igazi „rút kiskacsaként” az első szerelem napmelegén tollászkodik, szeretjük, amint a balsikerű nászéjszaka megpróbáltatásai után könnyen vörösödő orrát és szemét dörzsölgetve férjére pislog. Szeretetre méltón közülünk való ez a kislány, s ha Sissy Spaceken múlna, sztárrá érésének minden további állomásán is ilyennek látnánk viszont. Sajnos nem csak rajta múlik. S bár a dalos kedvű asszonyka a „nemzet csalogányaként” is ennivaló eredetiségeket sustorog két dal között a mikrofonba, és igazán mulattatóan perel zabolátlan férjével, a jelenetek légkörét egyre inkább valami édeskés ál-bensőségesség párásítja, melyben egyetlen nagy, gügyögő családdá boronálódik össze az énekes, a menedzserek, a country-zenekar, a publikum – és a mozinéző.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1044 átlag: 5.35 |
 |
|
|
|
