KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Míg a halál el nem választ

Józsa György Gábor

Keserves dolog pszichopatával élni házasságban! Márpedig ennek az NDK-filmnek a hőse enyhén szólva patologikus alkat: az a rögeszméje, hogy folyton hazudnak neki, s ilyenkor örjöngve tör-zúz. Feleségét nem engedi dolgozni, hanem bezárva tartja, „legyen neki elég társaság a család”. Újabb feszültség forrása, hogy az asszonyka titokban (hazudva) tovább tanul, bolti pénztárosi végzettséget szerez, kisebbségi komplexust okozva ezzel férjének. Mire ő is beiratkozik hát egy pallértanfolyamra, ám a követelmények meghaladják képességeit. Mind gyakoribbak a nyilvános botrányok. A férj súlyosan bántalmazza feleségét, mire az az alkoholba menekül, és erkölcsprédikációkat tart nővérének, aki ugyancsak nem veti meg az italt. A teljesség kedvéért később a feleség is rögeszme rabja lesz, keserű önvád kínozza, mert hagyta, hogy férje tévedésből sósavat igyon. (Az nem derül ki, nem az bántja-e, hogy hiába.) Nem részletezem tovább. A film cselekménye „önmagáért beszél”, pontos önjellemzés. Mindazonáltal felfoghatatlan, hogy mi késztette arra a film alkotóit, Günther Rücker forgatókönyvírót és Heiner Carow rendezőt, – akik az NDK filmgyártásának ismert alakjai –, hogy egy teljesen elavult, és a valós problémákat nagy ívben kikerülő, felületes „mélypszichológiával” teli, képregény-színvonalú Nóra-történetet vigyenek vászonra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7224