KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A félhold árnyékában

Ambrus Katalin

 

Az örmény nép történelme kevéssé ismert előttünk, pedig meglepő hasonlóságokat mutat történelmünkkel. Armeniában – megelőzve a Római Birodalmat – lett először államvallássá a kereszténység, s a Kaukázuson túl, ez a nép töltötte be a hit „védőpajzsának” nagy véráldozatokat követelő szerepét. Földjükért évszázadokon át vetélkedtek a környező hatalmak, s az önállóság kivívása elérhetetlen volt, mégis őrizték kultúrájukat, vallásukat, sóvárgó szabadságvágyukat.

Keoszjan filmje a XVIII. század elejének küzdelmeit idézi föl. Azt az időt, amikor a szétszaggatott Örményország perzsa uralom alatt álló – viszonylag szabadabb – részeit is fenyegeti az oszmán hódítás. Az örmény nép felveszi a küzdelmet léte és hite védelmében, de önerején kívül, csak a távoli orosz cár keresztényi segítségében reménykedhet. David-Bek fejedelemnek még sikerült csatát nyernie, ám belehal a harcban kapott sebekbe. Utódja Mitár, akitől paraszti származása miatt a főurak és a perzsákhoz húzó gazdag kereskedők idegenkednek. A hadvezér-uralkodó megpróbálkozik az ellenállással, de hiába győzedelmeskedik egy kisebb seregen, alattvalói, megfélemlítve a törökök kegyetlenségétől, feladják a legfontosabb várat. Érkezik orosz segítség ugyan, de Alizdor erődítménye már visszavonhatatlanul az oszmán törököké.

A film utolsó képsoraiban mindent elborít a láng és a tűz, mely motívum itt a pusztulás és a rabság előjeleként értelmeződik, hiszen a történet, „valóságos” folytatásában Mitárt elárulják; sorsa a halál, népére pedig az oszmán elnyomás vár. De a legendává vált hősi és önfeláldozó ellenállás példává magasztosul, s erőt ad, mert ahogyan a film fegyverrel is harcoló pap hőse megfogalmazza: „a nemzet halhatatlan”.

A romantikus, hazafias regények pátoszát idéző filmalkotás erénye a mértéktartó hatásosság, a mártírrá váló hősnő hiteles apoteózisa, s az, hogy erőt adó legendák születésének lehetünk tanúi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/05 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7466