KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gengszterek sofőrje

Fekete Ibolya

Megint egy film a „majdnem jó” kategóriából. Ha a kellemesen eltölthető másfél órát mérlegelem, akkor jó. Ha viszont arra gondolok, hogy léteznek „igazán jó” filmek a mozi és a filmművészet rugalmas határán, melyek csupán remekül megcsinált kalandfilmek, krimik, westernek vagy napi banalitások, mégis éreztetik a mozi igazi lehetőségeit, akkor azt kell mondanom, hogy a Gengszterek sofőrje ezt a színvonalat már nem éri el.

Maga az ötlet kiváló: valaki abból él, hogy betörésekhez (bankrablásokhoz) vállal fuvarozást. „Cowboy”-nak hívják, és nem véletlenül: ő a modern nagyvárosok alvilágában újjászületett westernhős. Magányos és háttérnélküli, hallgatag, titokzatos és legyőzhetetlen. Éppoly halálos nyugalommal vezeti ki menekülő ügyfeleit a legszorongatóbb rendőrgyűrűből, ahogy elődei sütötték el a coltot megelőzve egynegyed szempillantással ellenfelüket. Kis időre mellécsapódik az ugyancsak magányos fiatal nő, és megjelenik a Nagy Ellenfél, a seriff-rendőrfőnök is.

Nemcsak régi mozinosztalgiáról van szó: a film egész cselekménye, hangulata, a klasszikus western-dramaturgiát követi lépésről lépésre. Csak a ritmust hibázzák el, de azt majdnem mindig. Az autós üldözések egy fokkal hosszabbak (vagy rövidebbek), semhogy igazán izgulhassunk.

Ez a rendőrfőnök-seriff nem méltó ellenfele Cowboynak. Holott az alkotók nyílván gondosan ki akarták dekázni a kényes egyensúlyt – nem véletlenül hasonlít egymásra a két főszereplő. Csakhogy amíg Ryan O’Neal igen meggyőző, a túlkoros kamaszként is felnőttesen ellenszenves Bruce Dern rendőrfőnöke se nem elég gonosz, se nem elég nevetséges.

Fanyalogtam egy izgalmas filmen? Talán nincs igazam. Nem olyan jó a moziműsor, hogy nyugodt szívvel bárkit is lebeszélhetnék egy üldözéses, itt-ott romantikus film megnézéséről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7947