KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Thierry Jonquet: Tarantula

Bőrbörtön

Roboz Gábor

A szűk körben ismert francia író lektűrje a megszállottság feszes története.

Az orvostudomány újabb és újabb eljárásai nem csupán a kórházsorozatok készítõi számára szolgálnak kimeríthetetlen ihletforrásként: az efféle fejleményekre fogékony alkotók hamar rájöttek, hogyan kamatoztathatják a klinikai közeg vívmányait különféle tudományos-fantasztikus, melodrámai vagy bûnügyi történetekben. A klónozás, a szívátültetés és a tágabb értelemben vett szervdonáció mellett a plasztikai sebészet beavatkozásai is olyan procedúrák, amelyek sikerrel hasznosíthatók a fikció területén, kivált a személyazonosság problémájának gyakran kitüntetett figyelmet szentelõ bûnmesékben. Az arc, illetve a test átszabásának cselekményeleme persze nem kizárólag szökött fegyencek vagy új külsõ álcájában nyomozó hõsök sztorijaiban jelenik meg: a két éve elhunyt Thierry Jonquet 1984-ben boltokba került Tarantulája is arra példa, hogy a szóban forgó eljárás értõ felhasználása fifikás dramaturgiájú történetek megfogalmazására is lehetõséget teremt.

A francia Gallimard kiadó több mint hatvan éve indított, Série Noire névre keresztelt könyvsorozata tekintélyes amerikai hard-boiled szerzõk klasszikusai mellett olyan hazai írók munkáit rendezi sorba, akik a hagyományos vonalvezetésû krimik és thrillerek mellett alkalmanként a nehezebben meghatározható bûnregény területére tévednek. A többek között a BoileauNarcejac páros (Szédülés) és Sébastien Japrisot (Csapda Hamupipõkének) bizonyos munkáival illusztrálható kategória tagjai gyakorta nyugtalanító hangulatú sztorikat építenek alig néhány szereplõ köré, és egy rejtély lépcsõzetes feltárása vagy a külsõ konfliktusok halmozása helyett vagy mellett szívesebben idõznek a szereplõk elméjében, és az olvasót is szeretik bizonytalanságban tartani az egyes események pontos jelentését illetõen.

A száz oldalnál nem sokkal hosszabb Tarantula (ami eredetileg a fent említett sorozat tagjaként került kiadásra, és az életmû egyetlen angol nyelvû publikációt is megért darabját jelenti) legnagyobb pókja valójában maga a szerzõ, aki az olvasó fokozatos behálózására törekszik. Elõször elkezd mesélni egy történetet a komoly nimbusszal övezett plasztikai sebészrõl, aki otthonában rejtegeti szemrevaló feleségét, a nõ pedig a szobájába épített hangszórókon keresztül kapott parancs hatására bizonyos idõközönként szexuális szolgáltatást nyújt idegeneknek egy garzonban, miközben a férje a szomszéd lakásból kukkolja. Hamarosan megismerünk egy kisstílû bûnözõt is, aki egy sután véghezvitt bankrablást követõen egyik cimborája tanyáján kénytelen meghúzni magát; Jonquet aztán elkezdi szõni a harmadik szálat is, amelyben a most egyes szám második személyben megszólaló narrátor egy koromsötét helyiségbe láncolt fiatal testi-lelki tortúrájáról számol be.

Az író tehát a nyomasztó atmoszféra megteremtése mellett, a karcsú terjedelem ellenére több cselekményszálat is futtat, amelyek egymáshoz való viszonya jó ideig tisztázatlan marad. A szûkebb fikciós világot felépítõ történetekben persze aligha lehet az utolsó oldalig titokban tartani az olvasó elõtt minden fordulatot, Jonquet mindenesetre becsülendõ elszántsággal tart vissza bizonyos kulcsfontosságú információkat, ameddig csak lehet. A szerzõt érezhetõen elsõsorban az erõs alapötletben rejlõ potenciál kiaknázása foglalkoztatja, annyira, hogy csak kevéssé törõdik magával a prózával: nem mozdul el a mellébeszélést hivatalból nélkülözõ ponyvaszerzõk esetenként szigorú és stílusértékû minimalizmusa felé, inkább beéri a jórészt feltûnésmentes megszólalásmóddal. Ez azonban nem sokat von le a Tarantula értékébõl: Jonquet precízen szerkesztett kisregénye olyan idõtálló lektûrélmény, amilyet egykor az Albatrosz könyvek szériájának legsikerültebb képviselõi nyújtottak.

Cartaphilus Kiadó, 2011.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 48-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10769