KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
   2013/július
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: „Tán őszi fáknak hulló levelére?...” Gémes József (1939 – 2013)
JAPÁN ZSÁNER
• Varró Attila: Tokiói történetek Ozu zsánerfilmjei
• Vágvölgyi B. András: Zen mesterem meghalt Donald Richie (1924-2013)
• Csiger Ádám: A háború művészete Nindzsafilmek – 1. rész
HOLLYWOODI FANTÁZIA
• Huber Zoltán: Ismét izgalmas Új amerikai SF-filmek
• Varró Attila: Nehéz Istenné lenni Az Acélember
• Szabó Ádám: Sötét megváltók Képregényhősök válságban
• Andorka György: Illúzió az illúzióban Bűvészfilmek
ALPINISTA KAMERA
• Baski Sándor: Mert ott van Hegymászó-filmek
KECHICHE
• Gyenge Zsolt: Pünkösdi pálmaág Abdellatif Kechiche
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Egymásra néztek Galgóczi és Galambos
LENGYEL FILM
• Pályi András: A hőskorszak vége Lengyel Filmtavasz
• Veress József: A másik múzsa Wajda ecsetje és ceruzája
MOZIPEST
• Ardai Zoltán: Hosszú a búcsú Krúdy Budapestje
• Sipos Júlia: A Perzsa séta effektus Beszélgetés Pásztor Erika Katalinával
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Tisztelet a fiataloknak Linz
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: The Walking Dead Szemben a többséggel
• Kolozsi László: Magassági ámor Szabadság – Különjárat
KRITIKA
• Nagy V. Gergő: A kerítésen túl Lágy eső
• Barotányi Zoltán: Nyilván tartottak tőlünk A tartótiszt
DVD
• Benke Attila: A hét szamuráj – Vágatlan változat
• Kaplan György: Fejlövés
• Sepsi László: LEGO Batman: A film
FILMZENE
• Hubai Gergely: Milliót érő hangjegyek A James Bond téma
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Egri csillagok
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A nyitott zárt kör Jacques Rancière: Utóidő

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Egri csillagok

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Egri csillagok. Rajzolta Korcsmáros Pál. Fekete-fehér, puhafedeles, 56 oldal. Kiadó: Képes Kiadó. Eredeti közlés: Füles, 1959.

Egri csillagok. Rajzolta Sebők Imre. Fekete-fehér, puhafedeles, 124 oldal. Kiadó: Windom képregények. Eredeti közlés: Népszava, 1968.

Egri csillagok

A májusi képregényfesztivál alkalmából jelent meg, de illeszkedik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójához a Sebők Imre életműsorozat tizenegyedik része, az Egri csillagok képregényfeldolgozása. Mivel a kilenc évvel korábbi Korcsmáros Pál által rajzolt verzió szintén új kiadásban kapható, érdemes összehasonlítani a két változatot, már csak azért is, mert mindkettőnek a forgatókönyvét Cs. Horváth Tibor írta, és ha jelentős módosításokat nem is eszközölt időközben, néhány érdekes eltérés mutatkozik.

Gárdonyi rendesen megszenvedett az Egri csillagok megírásával. Elakadt, újrakezdte, átszerkesztette, a címet is többször megváltoztatta, de még a regény megjelenése után sem volt elégedett az eredménnyel, minden kiadásban módosítgatta, sőt halála után a fia, Gárdonyi József is belenyúlt a szövegbe. Ennek tudható be, hogy a regény szerkezete szétesik, mondhatni, valójában két regényt kaptunk egyben: az első három fejezet középpontjában Bornemissza Gergely és Cecey Éva szerelme áll egy vészterhes történelmi kor színfalai előtt, a negyedik és az ötödik Eger várának az ostromáról szól, amelyben szinte mellékesen kap továbbra is szerepet a fiatal házaspár. Átvezető elemként, az egész regényen végigfutó szálként szolgál Jumurdzsák gyűrűje.

Bár a mű történelmi regényként van elkönyvelve, és minden méltatója kiemeli Gárdonyi alapos kutatómunkáját, valójában éppen a történelmi hitelesség az egyik leggyengébb pontja, hiszen a romantikus történelemszemléletnek megfelelően a 19. századi nemzetfelfogást alkalmazza a 16. századi feudális állapotokra. Valódi alakjainak, elsősorban Dobó Istvánnak és Török Bálintnak a szerepét leegyszerűsíti, megszépíti, mi több, az utóbbit ért támadásokat azzal annulálja, hogy szavahihetetlen szereplő szájába adja a vádakat. Hibái ellenére azonban az Egri csillagok fontos regény, erős karakterekkel, határozott üzenetekkel.

A képregényváltozatokban megbillen a regény egyensúlya. Több oldalt szentelnek az első, kalandokban bővelkedő „félregénynek”, jóval kevesebbet az ostromjeleneteknek és az erkölcsi tanulságoknak. Bár már ez is jelzi, hogy a képregények semmiképp sem csereszabatosak az alapművel, voltaképpen kiküszöbölik a regény szerkezetével kapcsolatos problémákat, és a maguk nemében jó, izgalmas történetek.

Mindkét grafikus azt nyújtja, ami az erőssége. Korcsmáros figurái karakteresek, mimikájuk, pózaik, gesztusaik helyenként groteszkbe hajlanak, Sebők pedig a sejtelmes drámaiság nagymestere. Korcsmáros Jumurdzsákja amolyan „csúnya bácsi”, Sebőké rémisztő, el tudjuk róla képzelni, hogy a következő oldalon elvágja a pucér gyerekek torkát. (Egyik rajzoló a jobb, a másik a bal szemét fedi el Jumurdzsáknak – a regényben ez nincs pontosítva.)

Mindkét változat kihagy több kulcsfontosságú beszélgetést, amelyek pedig nem csak Gárdonyinak a „mindenki rosszat akar nekünk, csak az összefogás segít rajtunk” üzenetét támasztják alá, hanem a hatalmi hátteret is pontosabbá teszik. Mi több, kimaradt az áruló Hegedűs tettének a rugója is, a Sebők-verzióban egyszerűen gyáva féregnek látjuk, míg Korcsmáros Páléból ez az egész szál hiányzik. Van fordított eset is, Korcsmárosnál megjelenik az egyik fő forrást jelentő Tinódi Lantos Sebestyén alakja, Sebőknél nem, pedig ezt már csak az illendőség is megkívánta volna.

A legfeltűnőbb azonban a cigány Sárközinek a mellőzése, aki a regény valamennyi fejezetében jelen van, ő vezeti el Gergelyéket Konstantinápolyba, majd csatlakozik Eger védőihez, és ő leplezi le Hegedűst, neki köszönhető, hogy nem sikerül a törökök rajtaütése. Erre nehéz magyarázatot találni, pláne, hogy az ugyancsak 1968-as filmváltozatban Agárdy Gábor emlékezetes alakítást nyújtott ebben a szerepben.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/07 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11521