KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
   2015/január
KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT
• Gelencsér Gábor: Director doctus Kézdi-Kovács Zsolt (1936−2014)
• Kézdi-Kovács Zsolt: Nulladik, kiindulási pont Erdély leírása a XX. század végén
• Bilsiczky Balázs: Feledhetetlen múlt Erdély leírása a XX. század végén
VIDÉKI MAGYARORSZÁG
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 1. rész
MAGYAR BÖRTÖNFILMEK
• Soós Tamás Dénes: „Nincs feloldozás” Beszélgetés Gerő Marcellel és Monory-Mész Andrással
• Horeczky Krisztina: Kibukottak Gerő Marcell: Káin gyermekei
• Kolozsi László: Fiatalkorú és bűnöző Magyar börtönfilmek
ZSENIMOZI
• Andorka György: Agyak a tartályban A mindenség elmélete; Kódjátszma
• Huber Zoltán: Az évszázad embere Einstein moziba megy
MIKE NICHOLS
• Baski Sándor: A szerző, aki ott se volt Mike Nichols (1931 – 2014)
• Varró Attila: Két Robinson között Diploma előtt
VETERÁN AKCIÓHŐSÖK
• Szabó Ádám: Halálközelben Az akció öregkora
ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Rajzceruza és digitális ecset Anilogue 2014
• Varga Zoltán: A jegesmedvéket lelövik, ugye? Bucsi Réka: Symphony No. 42
ÚJ RAJ
• Kránicz Bence: Téli mesék Magyar Filmhét: Generációk
• Sipos Júlia: A távollét elviselhetetlen könnyűsége Menjek/maradjak
• Margitházi Beja: Hozott anyagból Füredi Zoltán: Világpark
KÖNYV
• Kelecsényi László: Vedd könnyedén Makk Károly: Szeretni kell
• Orosdy Dániel: A nevető bohóc szomorúsága Robin Williams
• Kovács Gellért: A világhírű duplőr Itt forgott – Főszerepben Budapest
KRITIKA
• Vajda Judit: Álomlányok Swing
• Vincze Teréz: Csehov Anatóliában Téli álom
MOZI
• Lichter Péter: Shirley – A valóság látomásai
• Jankovics Márton: 20.000 nap a Földön
• Kolozsi László: Sils Maria felhői
• Schreiber András: Keresztút
• Huber Zoltán: Spanyol affér
• Kovács Kata: Büszkeség és bányászélet
• Varró Attila: Hős6os
• Parádi Orsolya: Apropó szerelem
• Vajda Judit: Annie
• Forgács Nóra Kinga: Újrahasznosított szerelem
• Sepsi László: Exodus – Istenek és királyok
• Rusznyák Csaba: A hobbit: Az öt sereg csatája
DVD
• Záhonyi-Ábel Márk: Emberek a havason
• Gelencsér Gábor: Szerelmem, Elektra
• Pápai Zsolt: Az orvosdoktor
• Soós Tamás Dénes: Legénylakás
• Pápai Zsolt: Missouri fejvadász
• Géczi Zoltán: Super
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Büszkeség és bányászélet

Kovács Kata

Pride­ – brit, 2014. Rendezte: Matthew Warchus. Írta: Stephen Beresford. Kép: Tat Radcliffe. Zene: Christopher Nightingale. Szereplők: Bill Nighy (Cliff), Andrew Scott (Gethin), Dominic West (Jonathan), Imelda Staunton (Hefina). Gyártó: Calamity Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 120 perc.

A kissé lankasztó magyar címfordítás – Büszkeség és bányászélet – sugallata ellenére Matthew Warchus (Simpatico) Pride-ja nem erőltetett szatíra a nyolcvanas évek walesi bányászainak mindennapjairól, hanem igaz történeten alapuló, csupa szív tabló az 1984-85-ös brit bányászsztrájk idejéről, amikor is egymás segítésére fogtak össze a walesi bányászok és a londoni queerek.

Margaret Thatcher és az AIDS paranoia napjaiban járunk: a bohém fővárosi LMBT csoport tagjai pénzgyűjtésbe kezdenek, hogy segítsenek a vidéki bányászoknak, mondván, ha van olyan társadalmi csoport, akikkel rosszabbul bánik a közvélemény és a sajtó, mint a melegekkel, akkor ők azok. Javarészt a brit mozi nagyságait felsorakoztató castingnak – Bill Nighy, Imelda Staunton és Paddy Considine – köszönhetően a Pride azonban jóval több, mint óda a számkivetettek könnyfakasztó egymásra találásáról és a kölcsönös empátiáról. Bár a két világ találkozása nem egyetlen központi karakter szemszögén keresztül jelenik meg, hanem egy tucat egyenrangú szereplőre és személyes történetre épül, nagyrészt a könnyen emészthető formanyelvi konzervativizmus uralja – egyszerű, jól bevilágított beállítások, szellemes dialógok, szép látképek és popos filmzene –, mely jobbára előnyére is válik, még ha szép számmal bukkannak is fel benne közhelyes fordulatok és karakterek. Így aztán méltán kerülhet az angol filmre jellemző szociális érzékenység és humor, valamint a felgyűrt ujjú bajtársiasság olyan nagysikerű klasszikusainak sorába, mint az Alul semmi és A Kelet az Kelet, mindenki szívét megdobogtatva, hogy a nyitottság mennyi gazdag és őszinte pillanathoz vezethet, a banális, ám gyakran mégis átütő erejű tanulságról nem is beszélve, mi szerint a különbözőségeinknél ezerszer izgalmasabbak a hasonlóságaink.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/01 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12073