KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

X-Men: Apokalipszis

Sepsi László

X-Men: Apocalypse – amerikai, 2016. Rendezte: Bryan Singer. Írta: Michael Dougherty és Bryan Singer. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: John Ottman. Szereplők: James McAvoy (Xavier), Michael Fassbender (Magneto), Jennifer Lawrence (Raven), Oscar Isaac (Apokalipszis), Rose Byrne (Moira), Tye Sheridan (Scott). Gyártó: Marvel Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 144 perc.

 

A széria hatodik részére vált végképp egyértelművé, hogy az X-Men filmverziója a fasisztoid, mutánsgyűlölő William Stryker kivételével képtelen előállni egy valóban izgalmas gonosztevővel (eltekintve persze a jó és rossz oldal közt ingázó Magnetótól). Ezt nem csupán az igazolja, hogy az X2 óta Stryker ezredes akár annak ellenére is felbukkan a franchise-hoz kapcsolódó filmekben, hogy csekély köze van az eseményekhez, de az is, hogy a legújabb epizód címbeli ősmutánsa a filmszalagon nyílt fekete lyukként ránt a mélybe minden jelenetet, amelyben feltűnik. Hiába volt a kilencvenes évek képregényeinek egyik meghatározó figurája, az isteni hatalommal bíró Apokalipszis alakja nélkülöz bármiféle innovációt – fenyegetése pusztán abból fakad, hogy elviekben a történetfolyam összes szereplőjénél jóval öregebb és erősebb, ráadásul még követőket is gyűjt. A második X-men trilógia záróepizódja érezhetően nem is tudott vele mit kezdeni – a karakter és csatlósai többnyire afféle ítéletnapi Charlie Angyalaiként pózolnak két teleportáció között –, amiért annak fényében nagy kár, hogy az X-Men: Az elsők-ben bevezetett retró hangulatvilág még harmadjára is üdítő a korpusz méretéhez képest túlságosan is egy rugóra járó kortárs szuperhősfilmben.

Pedig a nyitány epizódjai a kelet-németországi mutáns ketrecharcokról és a lengyel vasöntödében dolgozó Magnetóról egy olyan mozi ígéretével kecsegtettek, amely szereplőgárdájának sokféleségét a térpoétika szintjén is képes markánsan érzékeltetni – lásd még a szériában a kanadai vadonhoz kötődő Farkast vagy a nyolcvanas évek tinifilmjeinek kulisszáiban bevezetett Küklopszot. Az egyiptomi eredetű Apokalipszis valójában nem tesz mást, mint önjáró világvégeként homogenizálja és visszarombolja ezeket a tereket az átlagblockbusterek katasztrófa-esztétikájának sivár pusztulatába. Teljes sikerrel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12813