KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2020/május
MAGYAR MŰHELY
• P. Szabó Dénes: A viszály magvai Jancsó-filmek a rendszerváltásról
• Kormos Balázs: Négy fal között Párhuzamos montázs: Panelkapcsolat / Ernelláék Farkaséknál
• Kelecsényi László: Barátságos kapcsolatok Beszélgetés Szekfü Andrással
SZLÁVOK ÉS MAGYAROK
• Szíjártó Imre: Magyar hangja Magyar-orosz filmszótár
• Forgács Iván: Találkoztunk déli szlávokkal is Magyar – szerb/horvát/bolgár filmszótár
• Szász Csongor: Tabutörténetek és kórképírók Vajdasági magyar filmszociográfiák
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Fekete kesztyűs kézzel Dario Argento-portré – 1. rész
• Huber Zoltán: Florida, narancsok, kemény arcok Willeford-adaptációk
• Fekete Tamás: Hajtóvadászat nácikra Vadászok
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szabó G. Ádám: Egy nemzet hanyatlása és felemelkedése Képregény-legendák: Skalp / Felvonulás
ÚJ RAJ
• Benke Attila: Hétköznapi antihősök Taika Waititi
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Hatalmak és sorstragédiák Berlin
• Pazár Sarolta: Természeti erők Észt filmhét
FILMEMLÉKEZET
• Geréb Anna: Két elszalasztott filmszerep Gaál Franciska
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Hozott lelkek Egy másik életben
• Baski Sándor: A szex és a város Fülledt utcák
STREAMLINE MOZI
• Huber Zoltán: Szex, szerelem, gyengédség Szexoktatás
• Árva Márton: Tápláléklánc A platform
KRITIKA
• Pauló-Varga Ákos: A bűnös pásztor Corpus Christi
• László Ferenc: A Kodály-paradoxon A mi Kodályunk
MOZI
• Kovács Bálint: Saint Frances
• Huber Zoltán: Proxima
• Baski Sándor: A vadászat
• Roboz Gábor: A képeslap gyilkosságok
• Kovács Kata: Még mindig hiszek
• Sághy Miklós: A Pásztor
DVD
• Gelencsér Gábor: Szabó István-díszdoboz
• Benke Attila: Fekete pillangó
• Kránicz Bence: Majdnem híres
• Kovács Patrik: Géniusz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Egy másik életben

Hozott lelkek

Kránicz Bence

Tasnádi István szemledíjas tévéfilmje a lélekvándorlás törvényére épít, és az erkölcs törékenységénél lyukad ki.

 

„Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné.” Így az örkényi örökzöld, és bár Tasnádi István filmjében szalonna nincs, csak lazacpástétom, a szereplők itt is azzal sáfárkodnak, amijük van. Jelen esetben a halhatatlan lelkükkel. További közös pont Örkénnyel, hogy a szatírának és a groteszknek azon az összetéveszthetetlenül kelet-európai vidékén járunk, ahol a kétségbeejtő legatyásodottság meg a határtalan kapzsiság összegerjed, és jó sok elrontott élet marad a nyomukban.

Az Egy másik életben alapfeltevése a lélekvándorlás lehetősége, mi több, törvénye, a film nagy ötlete pedig a Perlay nevű cég, akiket azzal bíznak meg dúsgazdag ügyfeleik, hogy haláluk esetén kutassák fel lélekutódjukat, vagyis azt az embert, akiben reinkarnálódhattak, nehogy a vagyont a semmirekellő gyerekekre kelljen hagyni. Perlayék az ígéretes start-up vállakozásoknak dukáló hipermodern székházban rendelnek, képviselőjük a sima modorú Éles – Anger Zsolt egy ilyen gonoszszerepet rutinból megold –, és csak némi spéttel esik le, hogy sátáni üzelmeket folytatnak. Mi másnak nevezhetnénk, mikor elhitetik Árpáddal, az amúgy kiegyensúlyozott alkatú liftszerelővel, hogy egy harminc éve elhunyt milliárdos leszületése lehet. Ha a hetven döntős közül Árpád nyer, övé a mesés vagyon, de sejtjük, hogy elégedett ember már soha többé nem lesz belőle.

Tasnádi és írótársa, az izgalmas horrornovellái és figyelemreméltó regénye (Odakint sötétebb) révén ismert Veres Attila a spekulatív fikció terepén járnak, Magyar Filmdíjjal elismert forgatókönyvükben az ezotériából lesz tudomány. Perlayék mindent szigorúan lemérnek, és néha kitesznek magukért, orvoskollégájuk reinkarnációját például rekordsebességgel megtalálták, úgyhogy most egy tízéves kislány hordja Tivadar professzor fehér köpenyét. A bizsergető ötleteket sorjázó kezdés után azonban kiderül, hogy a rendezőt nem a sci-fi érdekli, hanem a szatíra, és azt vizsgálja, ki meddig megy el a gazdagság reményében. Szereplőit úgy zárja össze az elhalt milliárdos villájába, mintha fél szemmel Buñuelre sandítana: legyen köztük pökhendi zsúrfiú, tolmácsra szoruló külföldi és Centrum-szatyros hajléktalan – kivált ez utóbbi figura körül sűrűsödik be a levegő, mert a mindig ragyogó Fekete Ádám alakítja. Középen pedig ott van Árpád, az egyetlen, aki még őrzi erkölcseit. A főszereplőt, Molnár Áront kihívás elé állítja, hogy csak ő játszik normális embert. Ha faggatózik, partnerei mindig más regiszterben felelnek neki, érzelemkitörései emiatt magukban állnak, és olykor keresettek, mesterkéltek. Általában véve zavaró, hogy nincs rendezői döntés arról, a színészek meddig mehetnek el a groteszkben: az Anger-féle szemmeregetés a határ, vagy belefér a kisemmizendő örököst adó Lengyel Tamás tiszta paródiája is? Mindenki úgy oldja meg a szerepét, ahogy helyesnek érzi, így nincs egységes társulati játék, inkább csak jobban-gyengébben eltalált karakterek keringenek egymás körül.

Ám az Egy másik életben alapötlete van annyira érdekfeszítő, a valóságshow-k modorában elővezetett lélekkeresés fordulatai pedig képesek annyi meglepetést okozni, hogy Tasnádi a karakterformálás hiányosságai ellenére sem veszíti el a nézői figyelmet. Előző, ugyancsak televíziós gyártásban készített filmjével, a Memóval is jelezte már, hogy azon kevés magyar rendező közé tartozik, akik tudják, az új magyar tévéfilm nemcsak a mozival versenyez, hanem a Netflixszel is. Erős koncepció és egyéni világalkotás nélkül otthon hamarabb abbahagyjuk a műsort, e kettő viszont ellensúlyozhatja a szűkös költségvetést. Az Egy másik életben komoly erénye, hogy modellszerűsége, kamarajellege logikus alkotói döntésnek tűnik, nem pedig a pénztelenség kényszerének, holott nyilván az is. Az európai sci-fi sosem volt grandiózus, mifelénk a műfaj nagy utazásai nem a világűrbe, hanem a lélek mélyére vezetnek. Tasnádi ismeri ezt a helyi, szegényes zsánerhagyományt, és tudatosan fordul a moralitásjáték felé. Filmjének sci-fi motívumai nincsenek teljesen végiggondolva, és a hangnemet is el-eltéveszti, de van elképzelése róla, mivel tudja közönségét a képernyő elé tartani. Igazi kortárs mesélőnek tűnik, akitől fogunk még ennél jobbat is látni.

 

EGY MÁSIK ÉLETBEN – magyar tévéfilm, 2019. Rendezte: Tasnádi István. Írta: Veres Attila és Tasnádi István. Kép: Csukás Sándor. Zene: Monori András. Vágó: Mezei Áron. Producer: Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. Szereplők: Molnár Áron (Árpád), Anger Zsolt (Éles), Lengyel Tamás (Korsós), Mucsi Zoltán (Michael), Józsa Bettina (Bea), Illés Nagy Maja (Windhof). Gyártó: Megafilm. 88 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/05 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14537