|
|
|
Streamline MoziA nagy szívásGreff András
Up in Smoke – amerikai, 1978. Rendezte Lou Adler. Írta: Tommy Chong és Cheech Martin. Kép: Gene Pollo. Zene: Danny Kortchmar. Szereplők: Cheech Martin (Pedro), Tommy Chong (Man), Strother Martin (Arnold), Edie Adams (Tempest), Stacy Keach (Stedenko). Gyártó: Paramount Pictures. Forgalmazó: HBO Go. Feliratos. 86 perc. Seth
Rogen és önfeledten vihogó barátai, akik az elmúlt tizenpár évben a beszívós
vígjátékok törpezsánerében a vezéralakok szerepeit játszották, még világra sem
jöttek, és Jeff Bezos is legfeljebb az iskolaudvaron álmodozott az űrbe
jutásról, amikor Cheech Marin és Tommy Chong komikusduója már alkar vastagságú
spanglik segítségével hódította meg egy lendülettel a THC-galaxist és a
moziuniverzumot. A páros filmes sikereit megalapozó A nagy szívás 1978-ban készült, amikor a maiakhoz képest még enyhén
szólva más szelek fújtak a stonerek belassult rágcsálásban oly gazdag
mindennapjaiban. Ma már a nyugati világ megannyi államában a társadalmilag elfogadott,
legális tevékenységek közé tartozik, hogy autószerelőtől a művelt középosztály
vasalt inges tagjaiig rommá szívják magukat a polgárok egy csendes délutánon,
miközben még a nagymamák is CBD-olajjal kúrálják az isiászt. 40 évvel ezelőtt
viszont még állig felfegyverzett rendőri osztagok vadásztak a pszichoaktív zöld
növény báránybékességű híveire.
Erre a
kiáltó ellentétre épül A nagy szívás,
amelyben számos szempontból öntudatlan, A pontból B-be eljutni próbáló
hőseinket üldözi egy kábítószerellenes csoport, élén a karót nyelt Stedenko
őrmesterrel (Stacy Keach ihletett választás a szerepre). Cheech és Chong afféle
korabeli Dumb és Dumberként halad a maga útján, szerepazonosan, ám Jim Carrey
mániákus energiái nélkül, és a lehangoló hervadtságot az egyébként lemezproducerként
ismert Lou Adler enervált rendezése sem képes ellensúlyozni. Egy negyedórás
komédiaszkeccsre való, üdvözlendően agyatlan geg azért megbújik a filmben, de a
végső nagyjelenet mintha a műegészről is ítéletet mondana: a zenei tehetségkutatón
a bárgyún mosolygó hippik mellett feltűnő, energiától vibráló újhullámos és
punkzenészek ugyanis azt üzenik nekünk, hogy lehet ezt az egész bulit
lüktetőbben, frissebben és szórakoztatóbban is csinálni. Mintha élnénk.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
