|
|
|
Streamline moziFinchBárány Bence
Finch – amerikai, 2021. Rendezte: Miguel Sapochnik. írta: Craig Luck és Ivor Powell. Kép: Jo Willems. Zene: Gustavo Santaollala. Szereplők: Tom Hanks (Finch), Caled Landry Jones (Jeff), Seamus (Goodyear). Gyártó: Amblin Entertainment / Walden Media. Forgalmazó: Apple+ TV. Feliratos. 114 perc. A nem túl távoli jövőben egy napkitörés annyira szétroncsolja a Föld ózonrétegét, hogy bolygónk felszíne élhetetlenné válik. A túlélők egyike, a robotmérnök Finch Weinberg egykori munkahelye föld alatti bázisában talál menedéket magának és kutyájának, Goodyearnek, ám egy közelgő szupervihar a bunkerszerű lakhely elhagyására kényszeríti a férfit és hűséges társát. Mielőtt azonban a sugárzások miatt megromlott egészségű Finch útnak indulna kutyájával egy új otthon keresésének reményében, még megépít egy mesterséges intelligenciával felszerelt, humanoid robotot, hogy legyen, aki gondját viseli Goodyearnek, ha ő már nem lesz. Miguel Sapochnik posztapokaliptikus sci-fi road movie-ja elsőre egy határidő-logika mentén szerveződő kalandfilm benyomását kelti, a játékidő felére viszont nyilvánvalóvá válik, hogy a rendező sokkal inkább egy intim, három szereplővel operáló drámát akar elmesélni, amely – többek között – a bizalom, a gondoskodás és az elmúlás kérdéseit járja körül. Bár a Finch a felmerülő témák egyikéről sem képes újat mondani – még ökokritikai szinten sem, hiszen hiába a világvégét előidéző napkitörés, a címszereplő váltig állítja, hogy maga az emberiség a felelős, amiért a Föld erre a sorsra jutott –, a film ettől függetlenül őszintén, adott esetben kellő humorral átitatva beszél a karaktereket foglalkoztató dilemmákról. Nehéz meghatározni, hogy kik képezik a Finch célközönségét: egyes sci-fi rajongók vélhetően ráncolni fogják a homlokukat, amiért Sapochnik egyfajta díszletként használja a műfaj elemeit ennek a drámai történetnek – az önmagát Jeffnek nevező robot szemszögéből nézve felnövéstörténetnek – az elbeszéléséhez, családi filmnek pedig olykor túlságosan komor ez az egyébként vitathatatlanul szívmelengető alkotás. Napjaink akcióorientált látványfilmjeivel szemben a Finch-et éppen jó értelemben véve földhözragadt stílusa, valamint átélhető karakterei teszik mégis érdekfeszítővé, ezzel együtt pedig az idei év egyik legkellemesebb meglepetésévé.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
