KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/január
MAGYAR PANTHEON
• Tompa Andrea: Meztelen arccal Törőcsik Mari a színpadon
• Kelecsényi László: „Csoda, hogy élek” Beszélgetés Törőcsik Marival
KÖZÖSSÉGI MÉDIA
• Soós Tamás Dénes: A fogyasztók öntudatra ébredése Kerekasztal-beszélgetés a közösségi médiáról
• Kovács Gellért: Farkas a cseten Csapda a neten
• Sós Áron Árpád: A social media hatalma Clickbait
ÚJ RAJ
• Bartai Dóra: Az érzékenység monopóliuma Mia Hansen-Løve
KORTÁRS DALLAMOK: FILMMUSICAL
• Alföldi Nóra: „Evvel a dalban mondom el” Művészfilmes musicalek
• Varró Attila: Színes nyomor New York-i musicalek
• Déri Zsolt: Szikraszilárdság The Sparks Brothers
• Vincze Teréz: Nyolc óra Beatles The Beatles: Get Back
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Méhek és földrengések Minimalista horror-zene
ANIMÁCIÓ
• Pauló-Varga Ákos: Terhelt viszonyok Primanima 2021
• Kránicz Bence: Toldi szelleme Jankovics Marcell: Toldi
TÉVÉSOROZATOK
• Hegyi Gyula: A múlt utóélete Orosz történelmi tévésorozatok
• Teszár Dávid: Adósrabszolgák viadala Hwang Dong-hyuk: Nyerd meg az életed
DOKU-ZÓNA
• Boronyák Rita: A szabadság színei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál
• Bartal Dóra: Női terekben Beszélgetés Kőrösi Mátéval
• Margitházi Beja: Nem harcolni nem lehet Franz Böhm: Dear Future Children
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Trauma és bosszú Sitges
• Bakos Gábor: A képpé vált látvány Szolnok
KÖNYV
• Fekete Tamás: Alfred Hitchcock tizenkét élete Alfred Hitchcock bemutatva
• Endrényi Krisztina: Iustitia és a múzsák Film és jog a gyakorlatban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A fóbia mögötti vágy Jane Campion: A kutya karmai közt
KRITIKA
• Baski Sándor: Kapcsolatok Oslóban Joachim Trier: A világ legrosszabb embere
• Fekete Tamás: Kiskarácsony Tiszeker Dániel: Nagykarácsony
• Gyenge Zsolt: Önző férfiak Beszélgetés Lőrincz Nándorral és Nagy Bálinttal
MOZI
• Rudas Dóra: Az örökbeadás
• Gyenge Zsolt: Legjobb tudomásom szerint
• Bárány Bence: Richard király
• Pozsonyi Janka: Aline – A szerelem hangja
• Kovács Kata: Mézes szivar
• Huber Zoltán: Családi testcsere
• Benke Attila: Az oltalmazó
• Kovács Gellért: A Gucci-ház
• Herczeg Zsófia: Encanto
STREAMLINE MOZI
• Roboz Gábor: Az apa
• Baski Sándor: Rajongás
• Huber Zoltán: Stillwater
• Pethő Réka: Louis Wain
• Lichter Péter: A világítótorony
• Nagy V. Gergő: A dicsőség órája
• Varró Attila: A hazug lány
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Richard király

Bárány Bence


King Richard – amerikai, 2021. Rendezte: Reinaldo Marcus Green. Írta: Zach Baylin. Kép: Robert Elswit. Zene: Kris Bowers. Szereplők: Will Smith (Richard), Saniyya Sidney (Venus), Demi Singleton (Serena), Aunjaune Ellis (Brabdy), Jon Bernthal (Macci). Gyártó: Westbrook Studios / Star Thrower. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 145 perc.

 

Egy hollywoodi tömegfilm esetében evidens – és az adott stúdió számára a legkisebb kockázattal járó – megoldásnak tűnne, hogy az a lehető legkonvencionálisabb módon (lásd Bohém rapszódia) faragjon életrajzi filmet a női teniszt alapjaiban megváltoztató testvérpár, Venus és Serena Williams világhírnév előtti életének vitathatatlanul mozivászonra kívánkozó történetéből. Műfaji vonatkozását tekintve a Richard király azonban annyiban speciális esetet képez, hogy a film elsősorban nem a két teniszlegendára, inkább az édesapjukra, a pedagógiai és nevelési módszerei miatt igencsak ellentmondásos személyiségnek tartott Richard Williamsre helyezi a fókuszt, az ő szemszögén keresztül bemutatva azt az utat, amelyet gyerekfejjel Venus és Serena a comptoni gettótól a wimbledoni bajnokság előkapujának számító tenisztornákig járt be.

A Williams-testvérpár produceri felügyelete alatt készült biopic ugyan némileg idealizálja a címszereplő kétségtelenül megosztó alakját, ám a film ettől függetlenül is képes megütni olyan drámai hangot a karakter ábrázolásában, amelynek köszönhetően a Richard király lényegesen többé válik egy klisékre felfűzött karrier- és családtörténetnél. Arról az emberről, aki a családja életét teljességgel saját álmának rendelte alá, tényleg nehezen lehet eldönteni, hogy szemfényvesztő zsarnok vagy látnoki képességű zseni-e, és erre a kettősségre a film bizonyos jelenetei – kiegészülve Will Smith Oscar-gyanús alakításával – kiválóan rá is játszanak. Az apa előtérbe helyezésével viszont éppen a későbbi teniszcsillagok – kiváltképp Serena – szorulnak háttérbe, akik a forgatókönyv szerint ráadásul olyannyira egyenletes, göröngyöktől mentes úton haladtak a szakmai csúcs felé, hogy még a sikereiknek is legfeljebb az apjuk szabhatott gátat. Ez pedig már az a fajta, hollywoodi típusú elemelkedés a realitás talajától, amelynek eredményeként gyengül a Richard király értékes és univerzális üzenete.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/01 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15207