KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/április
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 1. rész
• Nemes Z. Márió: Növényi politika A hungarofuturista film alternatív valóságai
• Sipos Júlia: Hozzáférés a világhoz Beszélgetés Almási Tamással
• Kormos Balázs: Erkélyekre aggatott nádszövet Az Egy nap és a kortárs román film
• Lakatos Gabriella: Míg az oltár el nem választ Szerelemtől házasságig – 1. rész
ALAIN RESNAIS
• Bikácsy Gergely: Az életmű cserepei Alain Resnais 100
ANTIHŐSÖK, ANTIHŐSNŐK
• Baski Sándor: Traumák hősei Batman és Joker
• Huber Zoltán: A régi iskola Clint Eastwood idős antihősei
• Pozsonyi Janka: Nőben az erő Paul Verhoeven antihősnői
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: A viktoriánus erkölcs réme Marie Duval: Ally Sloper-képregények
ÚJ RAJ
• Fekete Tamás: Nyelvcserék Claudio Cupellini
FILMZENE
• Pernecker Dávid: A mennyországban minden rendben Lynch zene
KÖNYV
• Géczi Zoltán: „Ilyet csak Clint Eastwood tud” Marc Eliot: Amerikai lázadó
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: Diadal a törvény felett Rotterdam
• Varró Attila: Kötelékek Japán Filmfesztivál
KRITIKA
• Báron György: Átokföldje Pálfi György: Mindörökké
• Benke Attila: Saul magyar Damaszkusza Fazekas Máté: Kilakoltatás
• Bartal Dóra: Hetedhét határon Jonas Poher Rasmussen: Menekülés
TELEVÍZÓ
• Déri Zsolt: Fekete Woodstock Summer Of Soul
MOZI
• Pethő Réka: Szuperhősök
• Rudas Dóra: Minden rendben ment
• Roboz Gábor: Arany
• Fekete Tamás: Foglalkozása: szülő
• Kovács Kata: Út a díjesőig
• Varró Attila: Katonadolog
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Harriet – Szabadság vagy halál
• Baski Sándor: A maffia szentjei
STREAMLINE MOZI
• Pazár Sarolta: A megváltás éjszakája
STREAMLINE MOZI
• Herczeg Zsófia: Agancs
• Pethő Réka: A tizenhetes számú ház
• Kolozsi László: Retró szerelem
• Huber Zoltán: Az Adam-projekt
• Varró Attila: Dr. Petiot
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Aljas utcákon balra, a bűntanyáig egyenesen

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szuperhősök

Pethő Réka


Supereroi – olasz, 2021. Rendezte: Paolo Genovese. Írta: Paolo Costella, Rolando Ravello és Paolo Genovese. Kép: Fabrizio Lucci. Zene: Maurizio Filardo. Szereplők: Alessandro Borghi (Marco), Greta Scarano (Pilar), Jasmine Trinca (Anna), Elena Sofia Ricci (Elena). Gyártó: Lotus Production / Medusa Film. Forgalmazó: Cinenouvo. Feliratos. 100 perc.

 

Az idő nem egy olyan dimenzió, amiben létezünk, hanem amiben gondolkodunk – hangzik el a film elején a mondat, amiről akkor még nem is tudjuk, hogy minden szempontból az alkotás mottója. A Szuperhősök egy pár története, akiket akkor ismerünk meg, amikor épp tíz éve vannak együtt. Innentől kezdve folyamatosan ugrálunk az időben, vissza a megismerkedésükig, és előre a jelenbe. Marco fizikát tanít az egyetemen, Anna pedig művész és képregényeket rajzol. A férfi racionális a mindennapokban, de elvont a tudomány területén, a nő a hétköznapi kapcsolatokkal küzd meg nehezen, ám annál őszintébb a művészetében. Képregény-sorozatának koncepciója, hogy azok a valódi szuperhősök, akik képesek együtt maradni egy párkapcsolatban. Minden története egy-egy olyan kérdést vet fel, amivel egy párnak időnként szembe kell néznie, és a szuperképességet az jelenti, ha megbirkóznak az akadállyal. Arra kérdésre, hogy mennyi idő után számít az együttlét szupererőnek, már párja nézőpontjából válaszol: nincs olyan, hogy idő – nincs ilyen idő, ez mindenki számára egyedi. Ahogy annak is, ahogy a világot érzékeljük, minden pillanata az: a véletlenből is később válik végzet, amikor visszatekintünk rá.

Miközben megismerjük életük történetét, Paolo Genovese (Teljesen idegenek, A hely) számos „akadályt” mutat meg nekünk rajtuk keresztül – egy olyan kifordított nézőpontból, ahogyan nem szoktuk ezeket a kérdéseket megfogalmazni. Mennyi, a vacsoraasztal mellett kettesben töltött csendes perc kezd kínossá válni? Számokban fogalmazzuk ezt meg, vagy nem is a csend ideje a kínos, hanem az ok, ami miatt a korábban beszélgetni tudó emberek most elnémulnak egymás mellett? Genovese a tőle megszokott mélyen emberi közelítéssel ad érzékeny válaszokat, és mutatja meg végtelenül fájdalmasan, hogy milyen szuperhőssé tud valaki válni azért a másik emberért, akit szeret.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/04 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15313