KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/október
CYBERVILÁG
• Varró Attila: A harmadik törvény Amerikai robotok
• Kubiszyn Viktor: Fémmámor Gép és test
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Illetlen filmek Böszörményi Géza (1924–2004)
• Stőhr Lóránt: A vágy játékai Szindbád és Tamara
• Gelencsér Gábor: Szöges ellentétek Tamara
• Pápai Zsolt: Túlvilágon innen, evilágon túl Dealer

• Forrai Krisztián: Álomgeometria Gondry-klipek
• Révész László László: Szerelem az agyamban, szerelem az agyam Egy makulátlan elme örök ragyogása
• Békés Pál: Metafizikai darázsfészek Charlie Kaufman forgatókönyvei
• Hahner Péter: Az ismeretlen ismerős Howard Hawks
• N. N.: Hawks a Filmvilágban
• Báron György: Két férfi, aki... John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
• Géczi Zoltán: Öt hosszú év a pokolban Üldözők
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Ötkarikás szemek Sport és televízió
KÖNYV
• Kelecsényi László: Párhuzamosok a végtelenbe Fábry Zoltán; Zolnay Pál
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Veszedelmes éden Álmodozók
• Vaskó Péter: Téglák a Nagy Falban Szigorúan piszkos ügyek-trilógia
• Nevelős Zoltán: Vér, arany és sok füstölgő pisztolycső Argo
• Bori Erzsébet: Titokkal, vonóval Bolondok éneke
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Osama
• Ágfalvi Attila: Perlasca
• Vincze Teréz: Fallal szemben
• Köves Gábor: A falu
• Varró Attila: Apja lánya
• Mátyás Péter: Ítélet
• Pápai Zsolt: Monsieur Imbrahim
• Kovács Marcell: A halál záloga
• Hámori Dániel: Pokolfajzat
• Kolozsi László: Schulze gets the Blues

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pokolfajzat

Hámori Dániel

 

Hatalmas. Vérvörös. Felszarvazták. Erősen dohányzik, szamurájsérót és XXL-es ballonkabátot hord, továbbá mázsás kőkesztyűt a jobbján. Ráadásul van egy hatalmas mordálya is. Hellboy az új évezred macska- és csokiimádó jó fiúja, innen lentről, a Pokolból. Ha az igaz ügynek ilyen a harcosa, hát a gonosz sem lehet akárki: az első fimverzióban egyenesen az elnyűhetetlen, karizmatikus Raszputyin, aki a cári család manipulálása helyett most egy csapat őrült náci élén épp a világvégét hozó ősgonoszt akarja meginvitálni a második világháborúba. A várt káosz helyett azonban Hellboy érkezik: a Földre pottyant ördögfióka egy amerikai kommandó óvó karjaiba kerül, majd hazafivá cseperedve démonvadász és paranormális nyomozó érik belőle. A film fordított Sötét zsaruk-meséje úgy ötven év múltán folytatódik, amikor a visszatért orosz próféta és náci játszótársai ott folytatnák, ahol abbahagyták: világvége, miegymás. Elszabadul a Pokol – az X-Men tagjaira pedig vélhetőleg a kiöregedett szuperhősök otthona vár…

Mike Mignola misztikus, éjfekete árnyékokban úszó, markáns stílusú képregényfolyama a karcos modorú ördögről és az ügynökség egyéb természetfeletti munkatársáról a ’90-es években elképesztő népszerűségre tett szert, nem is kerülhette el a megfilmesítést. Guillermo del Toro a comics hangulatát jól átmentő, szórakoztató, akciókban és poénokban sem szűkölködő, okos mozit rendezett. Pontosan adagolja a kellő mennyiségű horrort és akciót, nem lépve túl azt a határt, mellyel szétrombolná a film tökéletesen felépített képi világát. Ron Pearlman, veterán karakterszínész – aki lassan már elmaradhatatlan résztvevője a del Toro-életműnek – megelevenedett Hellboyként látható élvezettel püföli péppé a tengernyi ellent. Sziklaököllel. Szó szerint.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1616