KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Lajta Gábor: Meglesni Johannes Vermeert Leány gyöngyfülbevalóval
• Varró Attila: Bundás Vénuszok Guido Crepax rajzmozija
• Géczi Zoltán: Maszkba fagyva David Mack: Kabuki
• Kovács Marcell: Éjszakai rohanás Frank Miller: Sin City
• Tóth András György: Francia vonal Bande dessinée
• Kemény György: Homo Duplex Magyar filmplakátok
• Bikácsy Gergely: Általános erekció Almodóvar ifjúsága
• Láng Judith Veronika: Pygmalion vágya Történetek az alvó szépekről
• Vincze Teréz: A vizek démonai Árnykép: Kim Ki-duk
• Karátson Gábor: Hangyák az ágon Tavasz, nyár, ősz, tél… és újra tavasz
• Pápai Zsolt: Hardcore vadnyugat Sam Peckinpah westernfilmjei
• Takács Ferenc: Tarts (újra) Nyugatnak! Fegyvertársak
KRITIKA
• Vaskó Péter: Nyócker, vagy amit akartok Rap, revü, Rómeó
• Zoltán Gábor: Nevelj magadnak hőst Barbárok a kapuk előtt
• Vágvölgyi B. András: Szuperhősök az Olümposzon Kill Bill 2.
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: 21 gramm
• Ádám Péter: Csak ön után
• Hungler Tímea: A rém
• Kis Anna: Szeress, ha mersz
• Pápai Zsolt: A titkos ablak
• Béres Dániel: A legtöbb ember Kínában él
• Mátyás Péter: Kőtutaj
• Vaskó Péter: Van Helsing
• Tornai Szabolcs: Datolya (Arab passió)

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A titkos ablak

Pápai Zsolt

 

Nincs abban semmi különös, ha egy közel száz könyvet jegyző író kiapadt fantáziájának feltöltésére kedvenc regényeihez és filmjeihez fordul, a különös az lenne, ha ilyen termékenység mellett is örökösen tudna újat mondani. Stephen King írómogul újabban nem fordítja ki a világot sarkaiból munkáival, mégis Hollywood számára kedves szerző, ötöljön ki bármit, az óhatatlanul megfilmesítésre kerül.

A titkos ablak jellemző módon egy válságba jutott regényírót helyez cselekményének centrumába, akinek a magánéleti konfliktusai nyomán született paranoiáit súlyosbítja, hogy váratlanul bekopogtat hozzá egy dühös írópalánta, és számon kéri rajta ellopott ötletét. A különös és meglehetőst agresszív fellépésű figura azt állítja, hogy hősünk durván plagizálta a novelláját, azaz a szöveget egy kis példányszámú regionális kiadványból szó szerint emelte át kötetébe.

Akár még egy jó kis thriller is kerekedhetne a dologból, de nem kerekedik. Amilyen vehemenciával fordult Stephen King a történet megszövegezésekor kedvenc szerzőihez (Stevensonhoz, Hitchcockhoz, Palahniukhoz), olyan lelkesülten nyúlt David Koepp direktor a maga rendezőidoljainak munkáihoz az adaptáció során. A pályáját Brian DePalma, David Fincher és Sam Raimi forgatókönyvíróként kezdő, ám az utóbbi években már rendezőként is bemutatkozó Koepp (Hetedik érzék; Elektrosokk) tiszteletreméltóan igyekvő tanítványként alkalmazza a hosszú beállításokra épülő plánozástechnikát (a la DePalma) és a virtuális kamaremozgásokat (a la Fincher), illetve használja ki a bizarr karakterek felléptetésében rejlő lehetőségeket (a la Raimi), a film mégis érdektelenségbe fullad. Leginkább azért, mert Koepp igazi eminens módjára mondja fel a leckét, de improvizálni, netán ironizálni már nem képes. Márpedig ha másra nem is, hát éppen ez utóbbira kiválóan alkalmas lett volna ez a millió forrásból merített, és fordulataival együtt is együgyű mese.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1935