KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A halál napja

Hungler Tímea

Amerika konzervatív ország. Valamikor a szeszt tiltotta, majd a drogkereskedelem lett illegális, 1999. december 31-én vagyis „a halál napján” az agyhullám-manipulátor forgalmazása számít törvénysértésnek. Minden hiába: boldog boldogtalan kukítja magát a szerkentyűvel, melynek működési elve leginkább egy képmagnóéhoz hasonlatos; felvesz- és lejátszik, de nem filmeket ám, hanem az „operatőr” által megélt valóságot. Segítségével betörhetünk bankokba vagy prostik lehetünk Bangkokban és mindezt egyes szám első személyben, élő egyenes adásban.

Főhősünk: agyhullám-manipulátor nepper. Valamikor rendőr volt, de az rég volt. Olthatatlan szerelem emészti egy vöröshajú kokainista rockénekesnő iránt, aki fűvel is, meg fával is, csak vele nem.

Mindeközben: a Los Angelesben garázdálkodó abnormális bűnöző szabályos időközönként agyhullám-manipulátorra rögzített rémtetteivel örvendezteti meg, melyeket hősünk újraél. Rémálmában lelő pár rendőrt, lemészárol egy prostituáltat, majdnem megöli saját magát, ám végül (mert minden rosszban van valami jó) megkapja hőn áhított vörös díváját is.

Filmünk azonban nem elégszik meg holmi szerelmi és bűnügyi szálak összefonódásával; tágul az egyetemes felé. Korrupt rendőrök, fekete-fehér bandaháborúk, világvége-hangulat. Baljóslatnak, ha kriminek elég gyengécske is, a műalkotás talán még el is menne, kivált, ha 1999 szilvesztere helyett valóban az ezredfordulón játszódna, 2001-ben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=269