KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Ost-West Internet

Médiaforradalom

Kömlődi Ferenc

Hogyan lett az avantgárdból software? Tanulmánykötet és CD-ROM az ezredvégi média kelet-európai szerepéről.

 

Ost-West Internet – rímel a Stephen Kovács szerkesztette kétnyelvű (német, angol) antológia és a mellékelt CD-ROM címe.

Milyen szerepet játszott az elektronikus média a kései nyolcvanas és a kilencvenes évek Közép- és Kelet-Európájában, például az egykori Jugoszlávia utódállamaiban? – a szerzők többsége e problémakört vette górcső alá.

A McLuhan-kutató Derrick de Kerckhove a kommunista diktatúrák, a társadalmi hardware helyett tévesen software-ként alkalmazott marxizmus bukását a torontói mesterhez hű miniatűr esszésorban jeleníti meg. A bürokráciából az elektronikus áldemokráciába, a telekráciába menetelünk – summáz.

Mi jön a televízió-korszak után? – teszi fel a kérdést Peternák Miklós, majd dekonstruálja a régi idők valóságteremtő „félénk óriását”. Konklúzió: a posztmodern kommunikációs technológiák ezt a valóságot tették illuzórikussá.

Napjaink háborúja média-háború – vélik sokan, Baudrillard után szabadon. Csakhogy az Öböl-válságot még a CNN tálalta, Koszovóról legbővebb és leghitelesebb információinkat viszont már online gyűjtöttük be. A populáris mitológia a ’96 őszi belgrádi eseményeket Internet-forradalomként, ’99 tavaszát Internet-háborúként tartja számon. Nemcsak a NATO, de mindkét oldal láthatatlan hackerei és crackerei is szórták a bombákat – Geert Lovink a net-aktivizmusról elmélkedik.

Gary S. Schaal pedig demokráciáról és cenzúráról. A hagyományos információs struktúra piramidálisan épült fel: az egyirányú, interaktivitás-mentes folyamatban az üzenetküldő kevesek „gondoskodtak” az üzenetvevő többségről. A piramist a Hálózat állította fejtetőre. Manapság mindenki üzenetküldő. És az adat-túladagolásban az információ minőségére nem figyelünk eléggé.

Mi határozza meg ezt a változó minőséget? Leegyszerűsítve, ki birtokolja a Hálót? David Hudson lakonikus választ ad: a profit. Eljárt az idő a cyber-libertarianizmus felett, Negroponte és Kevin Kelly is háttérbe szorult a Wired-nél, a CNET ’99. májusi Internet-elemző sorozatában hiába keressük McLuhan, Sherry Turkle, R. U. Sirius, Teilhard de Chardin nevét, esetleg a cybertér kifejezést. De a Wired-ről is megfeledkeztek! A közeljövőt a TCI, AT&T, Microsoft hármas, valamint az (időközben a Time Warnerrel fuzionált) „lázadó”, Linux-hívő AOL (& Co.) között dúló hatalmi harc határozza meg.

Hudson pesszimizmusa a trendek egyik olvasata. A kötet legizgalmasabb tanulmányát (Az avantgárd mint software) jegyző Lev Manovich gyökeresen más alapokból, a húszas évek modern művészetéből indult ki. Új Tipográfia (Jan Tschichold), Új Látás (Moholy-Nagy László), Új Építészet (Le Courbusier), „tiszta film”, „abszolút film” (Új Film) – a tömegkommunikáció alapjai e törekvésekben fogalmazódtak meg először. A korai képi forradalomhoz méltó hardware-t, az Új Médiát viszont csak a kilencvenes évek számítógépes technológiája állította elő. De ez már nem is média, hanem a régi médiát „nyersanyagként felhasználó” metamédia. Manovich párhuzamokat von: a cut and paste, a kollázs, az ablakok, a montázs, a grafikus felhasználói felület (graphical user interface), például a Windows 2000, vagy a MAC OS „tiszta” képi stílusa) az Új Tipográfia, a 3-D-s adat-vizualizáció az Új Látás cyberkori szinonimái. „Az avantgárdból software lett” – összegez. „Ezt az állítást kétféleképpen kell értelmezni. Egyrészt a software törvényerőre emeli és semlegesíti a régi avantgárd technikákat. Másrészt, a software új média-technikái jelentik a metamédia társadalom új avantgárdját.”

A Bauhaus-kiadvány Ost-West Internet egyébként más szálakon is kapcsolódik a „régi” avantgárdhoz. Kovácsék szervezték a ’93-as, ’95-ös és ’97-es dessaui nemzetközi médiafesztivált, az Ostranenie-t. A szó jelentése elidegenítés. Az elidegenedést a művészetelméletben az orosz formalista Viktor Sklovszkij honosította meg 1916-ban. Közép- és Kelet-Európát a média idegenítette el a begyepesedett normáktól…

A CD-ROM-on a három fesztivál termését, harminckét ország ötszáznál több művészének munkáit tanulmányozhatjuk.

 

Bauhaus–Campus Verlag, Frankfurt–New York, 1999


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/06 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2960