KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Régi és új A film alászállása

• Beregi Tamás: Volt egyszer egy jövő Filmek az időlabirintusból
• Herpai Gergely: A létezés bábjai Idő és számítógép
• Schubert Gusztáv: Körkörös ROMok Borges és a bábeli könyvtár
• N. N.: Borges a filmvásznon
TITANIC
• Bori Erzsébet: Vízállásjelentés Titanic Fesztivál
• Ardai Zoltán: Egy katonaének Szellemkutya
• Horváth Antal Balázs: Egyenes beszéd Igaz történet

• Karátson Gábor: A múlt-jelen sötét falán Peter Brook: Mahábhárata
• Bodolai László: Hanimun, félhold, mozivarázs Úton Indiába
• Ágfalvi Attila: Csendes filmek dicsérete Claude Goretta
• Ádám Péter: André de Toth
• N. N.: Tóth Endre filmjei
FESZTIVÁL
• N. N.: Az OFF fődíjasai
• Stőhr Lóránt: Mélyebb értelem? Open Film Fesztivál
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A város éjszakája Lőporos hordó
• Ágfalvi Attila: Téli táj, bicikli Észak, Észak
• Békés Pál: Trendszerváltás Hippolyt
• Muhi Klára: Nesze neked szabadság! Egérút
• Gervai András: Kilenc és fél Claude Lanzmann: Soah
LÁTTUK MÉG
• Máriássy Vanda: Séta a Holdon
• Ádám Péter: Asterix és Obelix
• Békés Pál: Sztárral szemben
• Kis Anna: Szentivánéji álom
• Varró Attila: Háborgó mélység
• Halász Tamás: Életfogytig
• Vidovszky György: Bosszúból jeles
• Somogyi Marcell: Amerikai pite
• Tamás Amaryllis: Tarzan
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az utolsó szilveszter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerikai pite

Somogyi Marcell

 

Az amerikai tizenéves átlagtól jócskán elütő főhősök szexuális értelemben vett felnőtté válása körül bonyolódik az Universal Pictures legújabb high school-mozija. Nehéz lenne másképpen értelmezni azt a körülményt, hogy szalagavató előtt álló hőseink a film teljes terjedelmében azon dolgoznak, hogy a bál utáni bulin sikerüljön elveszíteniük ártatlanságukat. (Ez még a Megáll az idő hatvanas évekbeli középiskolásainak is jóval hamarabb jött össze, a „hanyatló nyugat ópiumának” fellegvárában, 1999-ben pedig teljesen atipikus a fenti alaphelyzet.) Az Amerikai pite készítői valami miatt általánosítják a négy főszereplő konkrét problémáját; a forgalmazó ezt a forgatókönyvírói szándékot az alábbi sommás megállapítással motiválja: „Milyen érzés kamasznak lenni alig egy évvel az ezredforduló előtt? A titokról ezennel lehull a lepel: ugyanolyan, mint máskor.”

Bár ez a vélemény sok szempontból helytálló lehet, a tizenévesek szexuális élete felől nézve semmiképp nem az. Márpedig ez a film ebben a tematikában próbál mozgolódni. Az tehát, hogy olyanra sikeredett, amilyen („biztos nem ez az, ami majd minket beavat”), annak az eredménye, hogy a kommerszfilm napszámosai alig ismerik munkájuk tárgyát. Ők normában dolgoznak: ha egy témakörre ráharap a célközönség, akkor azt nyomni kell – kifulladásig. Esetünkben sincs idő hosszan bíbelődni fura tizenévesek bonyolult világával, nyelvhasználatával, szubkultúrájával (a la Larry Clark), elég odakenni valami ócska kis tanulságra kifutó, de azért jó vérbő mesét igaz barátságról, őszinte szerelemről, jóltáplált napközisekről. A legnagyobbat mégis azzal hazudják, hogy a felvilágosítási kényszerben szenvedő apuka figurájával, vagy a szent esküvést tévő srácok jelenetének kamerahasználatával felmutatják az ilyen típusú filmek nevetséges kliséit – majd megcsinálják az ezeregyedik darabot ebből a szériából.

A maguk szemszögéből igazuk is van: az Amerikai pite több mint 100 millió dollárt hozott a konyhára – tehát „tisztelet a bevételnek”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4672