KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Coming out

Turcsányi Sándor

Az utolsó film az NDK-ból. Immár a második. (Az első a Betörés volt.) S minthogy az egymásra találás boldog napjaiban meglehetős üzem volt Babelsbergben (épp nyolc mozi forgott), hat utolsóra még biztos számíthatunk.

A dögrováson levő masztodon bűzétől fölébresztett alattvalói merészség a nyolcvanas évek végére politikán túli tájakon is igaz szóért kiáltott. S számos esetben meghallgatásra talált. Itt is: egy film a homoszexuálisokról, melyből megtudhatjuk... mit is? Hát hogy nem könnyű, meg hogy azok is emberek... és érzéseik vannak, sőt, van köztük, aki zsidó, aki kommunista (volt)... és különben is, helyzetük van. Nekünk pedig melegünk, hiszen Fassbinder Querele-je és Jarmantól A kert a filmművészet csúcsaihoz szokott magyar mozilátogatónak is meghatározó élménye. E filmek itten lebegnek mindjárt fölöttünk, bennük minden olyan magasztos, hőseink megfeszíttetnek, istenné emelkednek, másokra és magukra ismernek, gyűrűk és kések villognak, suhog a sok korbács. Itt nem. Berlini barátaik a földön járnak, komolyak, mint egy gyomormosás. Sikerül-e a hőseinknek eljutni a társadalmi felelősség mégoly valóságos és (moziban) mégoly lapos, mégoly érdektelen kérdéséig? Nem is kérdés. Mi pedig – hála Bacsónak, Spike Lee-nek és másoknak – elég rég tudjuk, hogy egy film nem mindig attól jó, amiről szól.

A sült realizmus dögunalmas dáridóján még a csókolózó fiúk sem tudnak segíteni. Viszont a női főszereplő szépségét fölötte stílustalan volna dicsérni. Így hát búcsúnk könnytelen. Viszlát, DDR-Fabrikat! Kétütemű filmeket azért még láthatunk bőséggel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=500