KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Medicine Man

Schubert Gusztáv

Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk Amazóniában rég elveszett boldogságukat? Modernségtől (okkal) csömörlött korunkban ez csak „természetes”. Egykor – úgy a harminc év előtti ősidőkben – egy férfiasan mogorva doktor és vénkisasszonyos asszisztense még Manhattanben is reménykedhetett a boldog egymásratalálásban. Ma már tudjuk, illúzió, hogy a betondzsungelben is szárba szökkenhet a „kaktusz virága”. Ehhez legalábbis az őserdők buja párája kell. A kaktusz – vagyishát itt esőerdőhöz illőn: bromélia – és a broméliavadász románcában (az Amazóniába szakadt doktort Sean Connery domborítja) még egyéb zöldségek is előadódnak: a dzsungel mélyén például nem kevesebbet keresnek (laptoppal és machetével), mint a rák ellenszerét. Lapzártáig még nem találták.

Így aztán reménységnek legfeljebb annyi marad: a zöld közhely talán reciklikusan visszatér oda, ahonnan vétetett, és használat után nyomtalanul elenyészik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=605