KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anna Pavlova

Kapecz Zsuzsa

 

Emil Lotjanu nem a híres balerina, Anna Pavlova életéről, hanem a legendájáról készítette ezt a filmet, és ennek jegyében formálta át a dokumentumokat, felépítve saját koncepcióját. Az ízlés és a közhelyek határain belül tálal elénk egy romantikus, helyenként a szépelgést sem nélkülöző történetet. „Minden kozmetikázott ebben a filmben, a mosodától kezdve, ahol Pavlova anyja dolgozik... az emberi kapcsolatokig” – állapította meg Viktor Kicsin, a Lityeraturnaja Gazeta filmkritikusa (1983. nov. 7.).

Valóban, Lotjanu következetesen megkerüli a balerina jellemének és sorsának buktatóit. Galina Beljajeva megjelenítésében egy unalmasán szép és kiegyensúlyozott művésznőt látunk, aki ráadásul illúziót sem tud kelteni a táncbetéteknél. Az orosz balett világhódító korszakáról ugyanolyan felszínes képet kapunk, mint Anna Pavlova pályájáról, magánéletéről. A koreográfus, Fokin és Pavlova nézeteltéréseit elhallgatják, Gyagilev és Nizsinszkij figurája pedig mintha a merőben más műfajú Picasso kalandjaiból sétált volna át ide. Némiképp kárpótol ezért a felületességért a korrekt operatőri munka, és az a tárgyi környezet, amelyet a lelkiismeretes díszlettervező idéz elénk. A főszereplők gyakorta pózoló alakítása helyett emlékezetes marad a kislány Pavlovát játszó „balettpatkány” érzékenysége, szép mozgása; a szinkronteljesítmények sorából pedig kiemelkedik Csonka Ibolya átélt szövegmondása.

Mindent összevetve, az otthoni fogadtatás túl szigorúan bánt el ezzel a filmmel. Nem rosszabb, mint sok más hasonló vállalkozás, például Karel Reisz Isadorája, Vanessa Redgrave főszereplésével. Az is igaz viszont, hogy kedvezőbb lett volna egy elemző, pontosabb művet létrehozni, nemcsak a nézők, hanem Pavlova utódai érdekében is, hiszen az európai balettelőadások zöme sokak szerint oly konzervatív, hogy sürgős szükség volna újabb, zseniális reformátorokra, mint amilyen annak idején éppen Gyagilev, Nizsinszkij és Fokin volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/05 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6132