KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A profi

Varga András

 

A francia titkosszolgálat ügynöke szembefordul megbízhatatlan megbízóival. Itt kezdődik valójában a film. Azon produkciók egyike, amit a kalandfilm-specialisták nyilván külön fejezetbe sorolnak „a magányos hős küzdelme szervezett bandákkal vagy bandányi szervezetekkel” címszó alatt. Mert a hős jellemzői: 1. szívrabló, 2. rafinált elme, 3. bunyós szupermen, hogy csak a legfontosabbakat soroljuk. Vagyis a film műfaja: Jean-Paul Belmondo.

Belmondo még ma is szívtipró. Erről megbizonyosodhatunk egy-két – mellizom-fitogtató – ágyjelenetben. Ami ezelőtt és ezután történik: vagabund cselsorozat – bár ötletei nem is annyira agyafúrtak, ha leszámítjuk, hogy ellenséggé vedlett kollégái kicsit bugyuták és érzelmileg elfogultak – az ő javára.

Végül is átlag nyolcpercenként hasad a bőr, reccsen a csont, gyűrődik a kulissza, horpadnak vadonatúj autók. A megszokott kaszkadőrbravúrokkal azonban csínján bántak: se száguldó vonat, se helikopter (csak jelzésként), amit Belmondo meglovagolhatna, pusztán egy eredetiséget nélkülöző autós rodeóra futotta. A veszélyt megvető bátorság helyett most paródiát kapunk, afféle nagyvárosi westernként, amit bohózatba illő figurák keltenek életre. De a figurák csak fancsali fapofák, a humorhoz aligha érnek föl, kivéve a leszbikus rendőrnő esetét, aki legalább „túlzásaival” kelt némi érdeklődést.

Georges Lautner mostani filmje mindezzel együtt azért sokkal harsányabb és szórakoztatóbb, mint korábban bemutatott munkája, a Szabadlábon Velencében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/06 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6818