Láttuk még

P. S., a avagy a könnyelműség határai

Harmat György

P(eter) S(eidel)-ről szól a történet, aki az állami gondozásból az „Életbe” kikerülvén nehezen találja helyét. Börtönbe jut, pedig nem igazán bűnös. Egy lánynak gyereke lesz tőle, de későn tudja meg, és a nála tízegynéhány évvel idősebb „utógondozónőjét” választja. A film végén a nehézségek szövevényében vergődő fiútól búcsúzunk el.

Az alkotók dicséretére válik, hogy nein kínálnak mesterséges és hiteltelen megoldásokat. A történet második felét azonban olyannyira telezsúfolják fordulatokkal, hogy a figurákat már csak a dramaturgiai önkény mozgatja. Pedig érdekel minket a fiatal Peter sorsa, hiszen az átütően tehetséges Andrzej Pieczyński hiteles gesztusokkal és izgalmasan formálja meg alakját.

A többi színésszel nem volt ilyen szerencséje Roland Graf rendezőnek: nem tudják elég árnyaltan visszaadni elképzeléseit. A film még így is számos jó megfigyelést, szép pillanatot tartogat nézőjének, jóllehet a cselekmény felépítésében a közhelyek dominálnak.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 47. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7309

Cikk értékelése:

szavazat: 1014 átlag: 5.68