KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

„Filmalkotói Társulást hozunk létre”

N. N.

 

A hetvenes években a magyar filmgyártásban – elsősorban a Balázs Béla Stúdióban – olyan dokumentumfilm-iskola bontakozott ki, amely a mai magyar társadalom bonyolult és ellentmondásos jelenségeit szociológiailag pontos, elemző, kritikus művekben tudta ábrázolni.1

Ennek az iskolának az újdonsága és ereje, hogy a társadalom lényeges folyamatait, az egyén és a társadalmi mechanizmusok sokszor drámai viszonyát a hétköznapi lét apró mozgásaiban kereste és mutatta fel – úgy, hogy magát a nézőt is bevonta e megismerési folyamatba.

A megújult magyar dokumentumfilm eredményei nyomán az évtized közepén a játékfilmgyártásban a fikciós filmek sajátos új formái jöttek létre, melyeket „dokumentumfilm”-ként ismert meg a közönség. Ezek a filmek komoly visszhangot keltettek itthon és külföldön egyaránt.2

Alkotómódszerükben, megvalósulásuk gyakorlatában ezek a művek egyaránt kötődnek a tiszta játékfilm valamint a dokumentumfilm lényegi sajátosságaihoz, de éppen ebben a kettősségben el is térnek azoktól.

Eltérnek a valóság megközelítésének módjában, a forgatást megelőző műhelymunkában, az annak alapját képező írásos forma kialakításában, a gyártásszervezésben.

Annak ellenére, hogy a filmgyártás különböző műhelyei vállalt profiljuk mellett próbáltak helyet adni ezeknek a törekvéseknek, a magyar filmgyártás jelenlegi szerkezetében mindeddig hiányzott a mindezek egységes folyamatát egyedül biztosító speciális műhelymunka lehetősége.

Elemezve és értékelve a filmkészítés és forgalmazás jelenlegi helyzetét, figyelembe véve a filmszakmában is érzékelhető gazdasági nehézségeket – ugyanakkor a kulturális politika hosszú távon eredményeket feladni nem kívánó célkitűzéseit, Dárday István, Fehér György, Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Mihályfy László, Szalai Györgyi, Tarr Béla, Vitézy László, Zolnay Pál filmrendezők, egyetértésben a Művelődési Minisztérium, a Filmfőigazgatóság, a MAFILM Igazgatósága és társadalomtudományi kutatók egy csoportjával közösen FILMALKOTÓI TÁRSULÁS formájában működő műhely létrehozását határoztuk el.3

A Társulásban lényegi törekvésünk a demokratikus alkotó műhelymunka feltételeinek kialakításán és működtetésén túl a „filmhatékonyság” tudatos fejlesztése – nem feladva a valóság-hitelesség mértékadó kritériumait.

Vállaljuk a dokumentarizmus immanens lehetőségeinek kiaknázását; a játék- és dokumentumfilm új formáinak létrehozását a filmgyártás és a magyar filmtől elpártolt nézők hasznára.

Filmjeinkkel részt kívánunk vállalni egy korszerű mozikultúra megteremtésében, és ennek érdekében ki akarjuk aknázni a társadalmi forgalmazásban és a televízióban rejlő sajátos lehetőségeket is.

Meg kívánjuk őrizni a magyar játékfilm dokumentumrealista irányzatának megvalósult eredményeit, ugyanakkor szükségesnek tartjuk az ilyen típusú filmek formai továbbfejlesztését;

– olyan vígjátéki, groteszk illetve szatirikus hangvételű játékfilmek létrehozását tervezzük, amelyek kamatoztatják a magyar filmdokumentarizmus sajátos humor-lehetőségeit;

– tovább kívánjuk fejleszteni a filmkészítés módszereit a film-epika dokumentum-realista formáinak hatékony megvalósítására;

– teret kívánunk adni azoknak a törekvéseknek, amelyek a dokumentumfilmet a játékfilm-előkészítő műhelymunka szerves részének tekintik; az anyaggyűjtési és előkészítési funkción túl kutatja egyben a dokumentumfilm műfajában rejlő továbblépési lehetőségeket;

– támogatni kívánjuk a már hagyományokkal rendelkező kollektív filmkészítés új formáit.

E nem korosztályonként szerveződő „nemzedék” a hasonló elkötelezettségű és törekvésű filmalkotók számára biztosítani kívánja a bekapcsolódást, a folyamatos kollektív műhelymunkában való részvételt.

Tiszteletben tartja a művészi kifejezés sokféleségét, a valósághoz való viszony kialakításában elismeri a társadalmi elemzés szükségességét, épít a magyar filmművészet és az egyetemes filmművészet eddigi értékeire.

Filmalkotói Társulás

Mafilm 1980

 

1. Hosszú futásodra mindig számíthatunk (Gazdag Gyula)

Válogatás (Gazdag Gyula)

Nyugodtan meghalni (Dárday István)

Küldöttválasztás (Dárday István)

Istenmezején 1972–73-ban (Elek Judit)

Határozat (Gazdag Gyula–Ember Judit)

Fellebbezés (Mihályfy László)

Kertész utcaiak (Mihályfy Sándor)

Botütés saját kérésre (Rózsa János)

Tanítókisasszonyok (Rózsa János)

Fekete vonat (Schiffer Pál)

Nászutak (Szomjas György)

Dózsa népe (András Ferenc)

Kilencedik emelet (Gyarmathy Lívia)

Filmdokumentum (Mihályfy László)

Tagfelvétel (Vitézy László)

Nevelésügyi sorozat (Dárday–Mihályfy– Szalai–Vitézy–Wilt)

Rejtett hiba (Vitézy László)

Vannak változások (Gulyás Gyula–Gulyás János)

Küldetés (Kósa Ferenc)

Rongyos hercegnő (Wilt Pál)

 

2. Fotográfia (Zolnay Pál)

Egyszerű történet (Elek Judit)

Jutalomutazás (Dárday István)

Filmregény (Dárday István)

Cséplő Gyuri (Schiffer Pál)

Fagyöngyök (Ember Judit)

Családi tűzfészek (Tarr Béla)

Két elhatározás (Gyöngyössy–Kabay)

Harcmodor (Dárday–Szalai)

Békeidő (Vitézy László)

 

3. A Társulás a MAFILM-en belül, a Művelődési Minisztérium által biztosított pénzügyi keretből működik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/01 28. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7590