KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy furcsa asszony

Béresi Csilla

A film hősnője csak annyiban furcsa, hogy nemcsak egyenjogú, hanem „százszázalékos nő” is szeretne lenni. Rideg családi élete, racionális szeretője az érzelmek „élharcosává” teszik. Zsenya története a magukat kereső nők szokványsorsa. Hálás és gyakori téma, mert keret az elidegenedett világ ábrázolására (Zanussi: Mérleg, Maár Gyula: Teketória, Bergman: Szemben önmagunkkal).

„Kortársainkról” van szó, mint Rajzman korábbi filmjében, de itt az orosz irodalmi hagyomány is segítségére sietett. Hősnője Tatjána vagy Ivanov Szonyája szeretne lenni, partnere, az önjelölt Rómeó akarata ellenére gyenge Ivanov vagy Platonov. Revolverdörrenés helyett azonban telefonok csörögnek, a szakítóleveleket is telefonon olvassák fel. De míg Csehov hősei „eredeti” emberek, itt erről csupán szónoklatokat hallunk.

Ha szerep nem is él, a szereplők igen. Gesztusaik gondosan hitelesítettek. Az elismételt mozdulatok a környezetet is „otthonossá” teszik. S mint jól szerkesztett filmnél, az ismétlések többletjelentést nyernek. A film embereiről ugyan nem tudunk meg sokat, puszta képletek, de a képek szemérmes szimbolikája (egymásba nyíló ajtókkal osztott zárt terek, piszkos zöld akváriumi derengés, hosszú árnyékok) Rajzman tehetségére vall.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7767