KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az asszony is ember

Gervai András

 

Ez az eredetileg a tv-nek készült vígjáték (?) a női egyenjogúság napjainkban divatos, kétségtelenül fontos és aktuális témájával foglalkozik – sajnos bántóan hiteltelenül és elviselhetetlenül unalmasán. Az alaptörténet meglehetősen semmitmondó: színészfeleség – Angelica Domröse alakítja – 15 évi házasság után váratlanul rádöbben, hogy kapcsolata férjével elszürkült, s kitörve a „babaotthon” zártságából, komformista légköréből, állást vállal, sofőr lesz. A szerepek felcserélődnek, most ő hagyja társára a háztartás és a gyereknevelés ezernyi nyűgét, s ő fordul lefekvés után rögtön a fal felé. A befejezés, akárcsak a korábbi „fordulatok” is, erőszakoltnak hat: a hősnőnek a termelésbe tett kirándulása fiaskóval végződik. Mint dolgozó nő sem tudja magát teljes értékű emberként elfogadtatni; elismerést nem a munkájával, csupán csinosságával, női mivoltával szerezhet. Inkább felmond tehát, s vissza akar térni a családi tűzhelyhez.

A tanmese cselekménye vékonyka, dramaturgiai gépezete pedig alig vagy sehogy sem működik. Igazi művészet, ahogy e napjainkban játszódó, úgynevezett mai tárgyú műből az alkotóknak a legfontosabbat, a valóságot sikerült eltüntetniük. A környezetrajz mindvégig élettelen, díszlet csupán, a figurák és dialógusaik pedig papiros-ízűek. Valójában a nő társadalmi helyének, szerepének problematikája legfeljebb annyira izgatta az alkotókat, mint egy szalonvígjáték szerzőiét. Mert lényegében se erről a kérdésről, se másról nincs semmilyen közlendőjük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/10 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8123