KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Kortárs Összművészeti Fesztivál 31. Filmművészeti Nyári Egyetem, Eger, 2005. július 23-29.

• Schubert Gusztáv: A prüdéria pornográfiája Szextilalom
• Vágvölgyi B. András: FAQ Kinsey
• Hungler Tímea: (m)Adame bordája Férfiszerepek
• N. N.: Hímnem, nőnem
• Géczi Zoltán: Ázsiai amazonok Hongkong Girl Power
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Halálkutyák A fekete kutya – El perro negro
• Muhi Klára: Az én spanyol polgárháborúm Beszélgetés Forgács Péterrel
• Stőhr Lóránt: Amikor térré válik az idő Beszélgetés Kardos Sándorral
• Ardai Zoltán: A képmester kertje Résfilm

• Pápai Zsolt: Halotti beszédek Klasszikus gengszterfilmek
• N. N.: Klasszikus gengszterfilmek DVD-n
• Varró Attila: A köztünk élő szörnyeteg Lon Chaney, a gazember
• Váró Kata Anna: Brit szamurájok Mike Hodges
• Kovács Marcell: Fekete sivatag Öld meg Cartert!
• Vaskó Péter: A császár új ruhája Csillagok háborúja – A sith-ek bosszúja
• N. N.: A Star Wars saga
• Báron György: Aranypolgár John Baxter: Steven Spielberg
• Murai András: Az emlékezet anatómiája Resnais, Bergman, Tarkovszkij
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Vagabond évek Mediawave
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Tetemrehívás Csodálatos vadállatok
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Emily Wang titka Tiszta
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Melinda és Melinda
• Strommer Nóra: Madagaszkár
• Kubla Károly: Viasztestek
• Kárpáti György: Túszdráma
• Vízer Balázs: Szerelem sokadik látásra
• Köves Gábor: B 13 – Bűnös negyed
• Csillag Márton: A rövidek éjszakája
• Takács Ferenc: Palindrómák

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Túszdráma

Kárpáti György

 

A néhány éve még nagy sztárnak számító, mára valamelyest megfakult tekintélyű Bruce Willis az elmúlt években nem ritkán kapja elő akcióhős-imidzsének humánus odalát. Ezúttal is egyszerre alakítja a rend derék őrét és a szerető családapát – próbálván egyszerre elővarázsolni jellemének érzéki-emberi oldalát, valamint az igazság érdekében kíméletlenül lecsapó macsó figurát, a régi rendíthetetlen és elpusztíthatatlan akcióhőst.

Jeff Talley (Bruce Willis), a túszügyek szakavatott közvetítője csődöt mond egy akcióban: a szóval tartott alany végez fogva tartott családjával, majd önmagával is. A trauma nehezen feldolgozható a sikerhez szokott nyomozó számára, aki egy kisváros rendőrfőnöki posztjával igyekszik rehabilitálódni (az átalakulás már sejteti a változást: eltűnik az őszülő szakáll és a kínos háré, s előbújik a hetyke, borotvált, tar akcióhős), ám egy nagy volumenű túszejtő akció nemcsak a régi sebeket tépi fel, hanem a családját is veszélybe sodorja. A nagy csavarnak szánt fordulat ugyanis az, hogy a kisvárosi és még kisebb stílű, forrófejű túszszedők véletlenül a maffia könyvelőjét ejtették foglyul annak két csemetéjével, az alvilág pedig – féltve az információkat és a házban elrejtett pénzt – családja elrablásával zsarolja meg a rendőrkapitányt, hogy az a szájuk íze szerint oldja meg az ügyet. Ezzel aztán felébresztik az alvó oroszlánt, s a visszafogott kapitányból előbújik a saját vérét védelmező fenevad.

Hiába, a nyolcvanas évek hősteremtő régi vágású akciófilmjei lassan, de biztosan a feledés homályába merülnek, ám az nem véletlen, hogy Conan-Schwarzeneggert, Rambo-Stallonét nem nagyon láttuk két öldöklés közben pityeregni. Emiatt (is) eljárt felettük az idő. Ezt a hiányzó érzelmi többletet, a jellem összetettségét, a konfliktus rétegzettségét igyekezett megjeleníteni a Túszdráma és benne Bruce Willis. A színész hiteles és meglepően összetett produkcióval üzen zsánertársainak: az érzéketlen Terminátoroknak ugyan leáldozott, ám érző szívű szuperhősöknek még van esélyük. Ezért fordulhat elő, hogy a világot az armageddontól megmentő apa végül mégiscsak ütközetet nyer. Ha háborút nem is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8324