|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDA boszorkányBenke Attila
The Witch:
A New-England Folktale – amerikai–angol, 2015. Rendezte: Robert Eggers.
Szereplők: Anya Taylor-Joy, Ralph Ineson, Kate Dickie. Forgalmazó: Universal /
BONTONFILM. 92 perc.
„Boszorkányok
márpedig vannak” – állította az egyik leghatásosabb boszorkányfilm, az
áldokumentarista műfajfilmek trendjét indító Blair Witch Project, mely az erdő mélyén, korhadó faházban
mesterkedő banya tipikus mesebeli archetípusából szorongáskeltő és feszült
horrorrémet teremtett. Hagyományosabb filmnyelvi eszközökkel dolgozik, de
ugyanezt teszi az amerikai elsőfilmes Robert Eggers is mítoszokból és
folklórból építkező pszichológiai horrorjában, A boszorkányban is.
A boszorkány története jó pár évtizeddel a híres salemi boszorkányperek előtt,
a tizenhetedik század hajnalán, az ekkor még valóban vad és misztikus
Amerikában játszódik. Az új-angliai Williamet, a farmert és családját kizárják
egy puritán közösségből, így az ötgyerekes apának a pusztában kell saját erőből
eltartania szeretteit. A mélyen vallásos família Thomasin, a legidősebb, lázadó
korszakát élő lány és édesanyja között izzó konfliktus miatt amúgy sem túl
nyugodt életét egy nap a párhónapos Sam eltűnése borítja fel teljesen. Az anya
és a két kisebb ikertestvér tüstént boszorkánysággal kezdik el vádolni a „fekete
bárány” Thomasint, ám mikor Calebnek, a kamaszodó fiúnak is nyoma vész a közeli
erdőben, a családnak szembe kell néznie a valódi gonosszal.
Robert
Eggers nem tucathorrort, hanem minden szempontból érdekes filmet forgatott,
melyet óangol nyelvezete, fakó, nyirkos hatást keltő képi világa, tabutörő
családábrázolása és határsértő szexuális felhangjai tesznek egyedivé. Itt a rém
a legjobb pszichológiai horrorfilmekhez (Rosemary
gyermeke, Ragyogás) hasonlóan
csupán katalizátor. A címbeli boszorkány mindössze háromszor tűnik fel, és bár
érkezése csontvelőig hatoló félelmet hoz magával, jelenléte nem a horrorhatás,
hanem a család tagjai közt lappangó feszültségek felszínre kerülése miatt
fontos. Így Robert Eggers első, mégis profi és kiérlelt nagyjátékfilmjének
megtekintése után garantáltan lesz legalább egy álmatlan éjszakánk – nemcsak a
borzongás, hanem az intelligens, felkavaró történet által generált kérdések
miatt is.
Extrák:
Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 3.5 |
|
|
|
|