|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziAz élet napos oldalaSzalkai Réka
Solsidan – svéd, 2017.
Rendezte: Felix és Mans Herngren. Írta: Jesper Harrie. Kép: Viktor Davidson.
Zene: David Engellau és Love Martinsen. Szereplők: Felix Herngren (Alex), Mia
Skaringer (Anna), Johan Rheborg (Fredde), Josephine Bornebusch (Mickan), Henrik
Dorsin (Ove). Gyártó: FLX / Jarowskij AB. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 104 perc.
Az élet napos oldala svéd
címe (Solsidan) egyben egy sznob
lakónegyed Saltsjöbadenben, Stockholm egyik elegáns elővárosában, itt élnek
főhőseink is. Anna és Alex éppen válnak, mivel a nő új szerelemre talált – erre
barátaik, Fredde és Mickan (valamint a néző számára), a gyerekekkel töltött
karácsonyi vacsora alatt derül fény. A férfiak láthatóan összetartanak, míg
Mickan Annával is próbálja tartani a kapcsolatot: új partnerét is meghívja
vendégségbe, habár kiderül róla, férje régi kollégája. Közben a menő fogorvos
Alex megismerkedik Bellával, aki stílszerűen műfogsorokat árul. Kettejük között
azonnal egyértelművé válik a kölcsönös vonzalom, így Alex sem marad sokáig
facér. Akár teljes lehetne a happy end, az élet azonban nem ilyen egyszerű,
hőseinket várja még egy-két meglepetés.
A fentiekből jól
látszik, a Herngren-páros alkotása nem éppen filozófiai mélységekben kutakodik:
filmjük az azonos című televíziós komédia-sorozatra épül, amely 2010 és 2015
között öt évadot élt meg. Ami a tévében poén és dramaturgia szintjén működik, a
mozivásznon nem mindig találja meg a helyét. Főleg, mivel az alkotók mintha
elvárnák a nézőtől, hogy ismerje a szereplők sorozatbeli előtörténetét. Noha
maga a szüzsé, viszonylagos egyszerűségénél fogva, a tévéepizódok ismerete
nélkül is követhető, pont azokat a nüanszokat nem érti meg az egyszeri néző,
amelyektől a film érdekesebbé válhatna. A stockholmi napos oldal, illetve az
annál csak még rongyrázóbb svéd fürdőváros, Torekov újgazdagjainak
csetlése-botlása inkább csak bohózat, mint emberi dráma vagy éppen
társadalomkritika – bár valószínűleg az alkotók sem voltak ambiciózusabbak
ennél.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|