KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

félelem.com

Nedbál Miklós

 

Már várható volt, hogy a filmiparban, s azon belül is a thriller vagy a horror műfajában is megszületik az internet világát behálózó, monitorfüggő és reggel véreres szemekkel ébredő felhasználókat érintő kultuszfilm-gyanús produkció. A félelem.com a „death sales” – mondjuk: a halál jó üzlet – alapigazságára (?) épül: egy sorozatgyilkos élőben, egy honlapon keresztül kínálja portékáját; kamerák előtt kínozza halálra áldozatait. A show alatt az „ennyien látogatták eddig honlapunkat” alatti számláló ekkor gyorsan pörög, a valóságtól már régen elszakadt (l)userek érdeklődve dőlnek hátra foteljukban a monitorra szegezett vörös szemű nyuszis tekintettel.

A filmet jegyző William Malone hamar közel került a horror műfajához: tizenkilenc évesen horror-maszkokat készített, majd Scared of Death című munkájával nem zsebelt be Oscarokat, három évvel később pedig már Klaus Kinskit rendezhette Creature című filmjében. Az elkövetkező években számos népszerű tévéfilmet, illetve sorozatot forgatott, Hollywoodba William Castle klasszikusának feldolgozásával, a Ház a Kísértet-hegyen című horrorral tért vissza 1999-ben. A félelem.com-mal sem hazudtolja meg önmagát: van itt vér, verejték, könnyek. Nemcsak a sorozatgyilkos áldozatai, hanem a honlapját megtekintők is veszélybe kerülnek: negyvennyolc órán belül halál vár rájuk, mialatt legbensőbb félelmeik kísértik őket. A történetben itt-ott akadnak logikai bukfencek, a helyszínek a lelkileg kiürült internet-függők belső világát mutatják. A film vizuális effektjei, egyes részei egy-egy jobban sikerült flash-animációra emlékeztethetnek, de a Marilyn Manson zenéjéhez készült, Sigismondi-klipek is eszünkbe juthatnak. Ezekért érdemes megnézni a filmet. A biztonság kedvéért azonban senki ne látogassa meg azt a bizonyos honlapot. Az óra ketyeg…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2125