|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziKlónok háborújaVarró Attila
Clone Wars – amerikai, 2008. Rendezte: Dave Filoni. Írta: George Lucas történetéből Steven Melching, Henry Gilroy és Scott Murphy. Zene: Kevin Kiner. Gyártó: CGCG / Lucasfilm Animation. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 98 perc.
Tekintve, hogy a Star Wars-univerzumot születése óta felerészt mesterséges effekt-teremtények, felerészt marionett-bábuk érzelmi kifejezőerejére redukált színészklónok népesítik be (Harrison Ford Han Solójának üdítő kivételével), az ezredforduló óta igencsak várható volt, hogy előbb-utóbb elkészül a történetfolyam első CGI-produkciója – meglepetést csupán az okozott, hogy ehhez előbb egy hagyományos rajzfilmsorozat tévésikere kellett: az eleve értékítéletként is funkcionáló cím ezúttal egy animációs tévészériát takar, a frissen mozikba került játékfilm csupán átkötő elem és nyári marketingfogás két évad között.
Maga a történet (ami úgyszintén egyfajta hidat képez a kronológiában, valahol a Klónok háborúja és A Sith bosszúja közt) volumenét tekintve sem több egyszerű tévéepizódnál: időnként összeakadó, szerény két szálán Anakin kutat Jabba elrabolt porontya után, miközben Obi-Wan serege élén új meg új bolygókon ütközik meg a lázadók csapataival. A cselekményidő tekintélyes részét a technikának leginkább megfelelő monstrózus harci jelenetek teszik ki, amelyek amilyen látványosak, olyan képzeletszegények (beleértve egy függőleges sziklafalon zajló összecsapás sajnálatosan elpazarolt remek ötletét) – ezen kívül csupán komikus közjátékok és néhány narratív kötőanyagként szolgáló csoportmegbeszélés küzd a figyelem fenntartásáért. A rajzfilm egyetlen érdemét a mai korstílusban szokatlan karakterdizájnja jelenti: szereplői mind vonásaik, mind mozgásuk tekintetében leginkább a fél évszázada népszerű supermarionation-bábfilmek (mint a nemrég élőfilmesített Thunderbirds) kompjuterváltozatainak felelnek meg – mintha csak a Pixar első Godzilla-filmjét gumijelmezes statiszták karton-felhőkarcolókon végzett pusztításainak rotoszkóp-eljárással rögzített animációjából digitalizálná pixelekbe.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1295 átlag: 5.54 |
|
|
|
|