|
|
|
MoziCsillagainkban a hibaVajda Judit
The Fault in our Stars – amerikai, 2014. Rendezte: Josh Boone. Írta: John Green regényéből Scott Neustadter és Michael H. Weber. Kép: Ben Richardson. Zene: Mike Mogis és Nate Walcott. Szereplők: Shailene Woodley (Hazel), Ansel Elgort (Gus), Laura Dern (Frannie), Sam Trammell (Michael), Nat Wolff (Isaac). Gyártó: Temple Hill Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 126 perc.
Az Életrevalók
sikere után a melodráma/dramedy (kevert) műfaján belül nemcsak sorra érkeztek
az életigenlő humorral bemutatott haldoklástörténetek vagy súlyos betegséggel folytatott
küzdelmet ábrázoló alkotások (A kezelés,
Fifti-fifti), de lassan külön
csoportot képeznek az alműfajon belül is a súlyos/halálos beteg tinédzserekről
szóló művek. A nyugtalanság kora és a
Most jó után újabb darab érkezett a
témában. A Csillagainkban a hiba már
első mondatában leszögezi, hogy nem cukorkába csomagolva kapjuk majd a keserű
igazságot. Ám az elbizakodott bejelentést követően a nézőnek rá kell jönnie,
hogy ezúttal is másodpercenként 24 kocka hazugságot kapunk (vagy mondjuk 18-at
a 24-ből). Az igazság ugyanis ott kezdődik, hogy egy áttétes rákbetegségben
szenvedő 17 éves lány, akinek tüdeje jórészt felmondta a szolgálatot és
folyamatos kezelésekre szorul, nem úgy néz ki, mint a főszerepet játszó Shailene Woodley – a betegség
által megtépázott testnek a könyveredetiben ecsetelt külsőségeiből a filmre
mindössze annyi maradt, hogy a Hazel Grace-t alakító színésznő előnytelen
apródfrizurát visel.
Pedig a lehetőség adott
volt a film alkotói számára, hiszen az alapul szolgáló forrásmű hitelesen
jelenítette meg a két egymásba szerető rákos fiatal szomorkás meséjét. A
magyarul is megjelent John Green-regény az ifjúsági irodalom utóbbi években
népszerűvé váló azon típusába tartozik, amely egyes szám, első személyben
mutatja be különleges tinihőse sztoriját. A Meyer-, Lore- és Collins-opusoktól
eltérően azonban Green írásának van stílusa, és olyan mondatokat ad kamaszfigurái
szájába, amit egy 17-18 éves sosem mondana – kivéve, ha rákos. A szimpatikusan
lényeglátó karakterekből szerencsére annyit azért sikerült átörökíteni a
mozgóképre is, amennyi elég ahhoz, hogy humorral tompítsa annak amúgy szépen és
ízlésesen előadott szentimentalizmusát.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 284 átlag: 5.41 |
 |
|
|
|
