KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fele/más

Békés Pál

 

Oh, Dr. Jekyll és Mr. Hyde! A hasadt személyiség varázsa úgy látszik mindmostanáig fogva tartja az alkotókat, és amint új elemmel gazdagíthatják a témát, nyomban akcióba lépnek – (lásd a megtörtént esetre építő A bostoni fojtogató, vagy a filmklasszikussá érett Psycho.) Csak hát a Fele/Más semmiféle új elemmel nem szolgál, legalábbis ami a lélek rejtekútjainak kacskaringóit illeti. Ezzel szemben szolgál erőltetett klisékkel, melyek ezúttal (is) a Beverly Hills-i gazdagok hollywoodi filmekből visszaköszönő belvilágába kalauzolnak (ez a vidék a szorgalmas mozilátogató számára valószínűleg ismerősebb, mint Európa bármely tája, beleértve az utcát, ahol lakik).

Az egyetemi kurzust, melyen a szép pszichiáternő a hasadt személyiség titkaiba avatja be hallgatóit, egy leszerelt rendőr is látogatja, aki némi habozás után enged a vonzó oktató felkérésnek: figyelje meg őt. Őt magát. A hölgy ugyanis él a gyanúperrel, hogy ketten laknak benne: 1. a szép pszichiáternő, 2. egy mondén perszóna, aki éjszakánként rosszhírű helyeken kóricál, és időnként tudtán kívül ledurrant valakit.

A szolgálaton kívüli, amúgy szolgálatkész rendőr, akit a becsvágyon túl a szerelem is fűt, beleveti magát a szokatlan feladatba, és hamarosan húsz éve megoldatlan gyilkosságok, gyermekkori elfojtások, elvált férjek, gyilkos atyák kibogozhatatlan dzsungelében találja magát, ahol mindenki bűnös és áldozat, és mindenki a szép pszichiáternő kóros személyiségét akarja felhasználni arra, hogy kiutat találjon szorult helyzetéből. Amikor a történet nehezen azonosítható szereplői a forgatókönyv kényszeréből egy körmönfont rotációs rendszer szerint körbelövik egymást, a rendőr a maga kissé avíttas, ám hatásos módszerével próbál meg utat vágni magának a psziché dzsungelében – a váratlanul a történet kulcsszereplőjévé előlépő atyát (aki éppen revolvert fog rá) kihajítja a csukott ablakon az emeletről. Ezt követően elnézést kér a szép pszichiáternőtől, mert ismeri az etikettet: ha véletlenül megöljük az imádott nő atyját, utána mindig bocsánatot kell kérni. Már csak egy lépés van hátra: a szép pszichiáternő pszichiátriai kezelése, mely talán elűzi a második ént és megnyitja az utat az udvarias rendőr és az immár egylelkű asszony násza előtt. Úgy legyen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/05 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3704