KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Marhakonzerv akció

Nagy Gergely

Az első öt percben egy autós üldözés tébolyában nyüzsögnek a 70-es évekbeli Fordok Bogota utcáin. Nyüzsögnek az ötletek is: felborul a piaci stand, ömlik a narancs, szétesik az utcai színpad az énekes alatt, kirakatok, üzletek törtek darabokra a flúgos futamban, a csúcsponton pedig elszabadul kétszáz focilabda. De ez csak öt perc a főcím előtt. Aztán mintha egy másik filmet látnánk, ötletek, izgalmak nélküli erőlködés következik. A színhely immár a díszlet-Párizs, sztori helyett talk show-t kapunk, csak beszélnek kalandról, szexről. Az antikémfilm ostoba figurái autón száguldoznak egy kolumbiai kisfőnök elfogása ürügyén – ezt néha felemlítik, hogy el ne felejtsük. Egy valami marad tehát: az autók. Citroënek. A jó szponzor minden típust belezsúfoltatott a filmbe, mely most már arról szól, mit bír ki egy BX 16-os. Keveset; a rossz rendezőnek mégis egy órájába kerül tönkretennie. A vetélytársa, a Renault, mindezt alig egy perc alatt elintézte szellemes tévéreklámjában, melyben egy féltékeny nő rongálja meg az autót és borítja ki a férjét. A BX-nek tehát befellegzett, jöhet az új típus, az XM – ez a Marhakonzerv akció zanzája – s a pipogya főhős meg is kapja a guruló csodát.

Mellesleg, a Citroënek Le Corbusier óta tényleg eredetiek, olyanok, mint amilyennek egy kisgyerek képzeli az űrhajót... De ez már csak unalom szülte széksori morfondírozás, a vásznon diadalt ül a grandiózus hülyeség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=140