KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rózsatövis – A francia pite

Bori Erzsébet

 

Elég egy futó pillantást vetni a moziba járók statisztikai adataira, hogy kiderüljön, a fizető nézők zömét a tizen- és huszonévesek teszik ki. Nem számíthat jelentős sikerre, dús bevételre az a film, amelynek témája és/vagy megközelítése kívül esik a fenti korosztály érdeklődésén. Nem csoda, ha egyre több olyan mozival találkozunk, ami a tizenévesek célcsoportjának készült. Mondani könnyű, csinálni nehéz, mármint nem egy ilyen filmet, hanem azt, hogy meglegyen benne a sikerhez szükséges mennyiségű stimulus, mégse kapjon 14 éven felülieknek besorolást. Az amerikai minősítési rendszer híresen prűd és szigorú, különösen ha a szexről van szó: a népszerű tinédzserhorrorok teli vannak kibelezett hullákkal, de keblet még beültetésre előkészített szilikon formájában sem mutathatnak.

Erős a gyanúm, hogy a Rózsatövis című francia ifjúsági filmet, amely 13–15 éves kamaszokról szól, Amerikában csak nyugdíjasigazolvánnyal látogatható pornómozikban vetíthetnék. A tinédzserkor számos és szerteágazó zűrforrása közül itt (szinte) kizárólag a szexre összpontosítanak az alkotók, ezt viszont igyekeznek teljes mélységében föltárni, a csoportosan elkövetett maszturbálástól a fiatalos anyukák molesztálásán és a meleg csábításon át egészen az élesben menő heteroszexuális akcióig. Hőseink barátkoznak a szexszel verbálisan, álló és mozgó képen, sőt animáció formájában is, ébren és álmunkban, valamint autopszia útján. Közben adódik számos abszurd és mulatságos helyzet és eset, lehet nevetni, lehet izgulni, hogy összejön-e végül Roudoudou és Romain, illetőleg örülni annak, hogy a francia szerzőpárosnak sikerült megtalálni az igaz utat a sokkhatásra vadászó naturalizmus és a felnőttek (szülők) vágyképeinek megfelelő, műkamasz ábrázolatok között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3444