KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dobjuk ki anyut a vonatból!

Székely Gabriella

 

Veszélyes, életveszélyes dolog a művészet. A félnótás Owen, aki bugyuta krimik sorozatát ontja magából az esti szépíróiskolában, tanára végső, elkeseredett tanácsára megnézi Hitchcock Idegenek a vonaton című filmjét. A tanár úr, aki maga is megfeneklett író, mert felesége elhagyta, sőt mi több, ellopta tőle regényének kéziratát, és a saját neve alatt sikerrel publikálta, a gyilkosságok indítékainak elleplezését kívánja megvilágítani a klasszikus példával. A tanuló megtanulja a leckét, és elhatározza, megöli a tanár úr gyűlölt feleségét. Cserébe elvárja, hogy a tanár úr is tüntesse el elviselhetetlenül erőszakos, zsarnok anyukáját.

A filmrendezőként debütáló színész, Danny De Vito oly annyira tiszteli a suspense, a kiszámíthatatlan fordulatok nagy mozimesterét, hogy még az árnyékát is elkerüli. A hitchcocki alaphelyzetet jópofán elvicceli. Elsősorban színészként, hiszen ő játssza a kopaszodó kövérkés Owent, Fellini túlkoros mama-kedvencét, akit negyven éves korában is sarokba térdepeltet anyukája, és soha, egy pillanatra sem, hisszük el neki, hogy a veszélyeztetett hölgyek valóságos veszélybe kerülhetnek. Közben a játékvonat vígan robog Owen dolgozószobájában.

Danny DeVito, amúgy, bohóctréfában verhetetlen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4686