KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/április
FILMSZEMLE
• Balassa Péter: A fényírástudók felelőssége
• Kovács András Bálint: Új kiúttalanság Fiatal filmesek
• Sneé Péter: Úgy, mint Hitchcock, csak kicsit jobban Beszélgetés Szirtes Andrással
• Báron György: Kicsi, de nagyon erős Fekete rekviem
• Székely Gabriella: A kis generáció Potyautasok

• Reményi József Tamás: A megszokott rabság A szolovkiak hatalma
• Bikácsy Gergely: Szabadság, Éjszaka Az ismeretlen francia film
• Bikácsy Gergely: Teltkarcsú szívdobbanás Túl szép hozzád
• Fáber András: Mozart, a fakutya Amadeus
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Holt Költők Társasága
• Létay Vera: Hódító Pelle
• Fáber András: Monsieur Hire
• Barna Imre: Milyen finomak a fehérek!
• Schubert Gusztáv: Éljen soká az úrnő!
• Kövesdy Gábor: Egyet ide, egyet oda
• Szemadám György: Vaklárma
• Tamás Amaryllis: Hívd a rádiót!
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: „A szerelem elfárad” Színészmemoárok
KRÓNIKA
• (X) : Filmterjesztő specializáció Esztergomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

A kör

Vérfrissítés

Nevelős Zoltán

Nakata Hideo kísértetfilmjének hollywoodi remake-je.

 

Azt állítani, hogy A kör mérföldkőnek számít a horrorfilm műfajának történetében talán túlzás volna, de mindenképp elhamarkodottság. Az azonban biztos, hogy fontos változás jele.

Egy modern városi legenda szerint létezik egy videókazetta, rajta valami szürrealista filmetűddel, amit ha megnéz valaki, egy hét múlva halálát leli. Néhány másodpercnyi snittek: habzó hullámok, kút egy erdei tisztáson, egy nő tükörbe néz, világítótorony sziklás tengerparton… És a nézők egy hét múlva tényleg meghalnak.

A kör azonos című japán eredetije, a Ringu akkor robbant be a horror-univerzumba, 1998-ban, amikor a műfaj népszerűsége ugyan megugrott – a hollywoodi tinihorrorok divatjának hála –, de a stílus és az ötletesség terén egyre mélyebbre süllyedt. (Afféle vérfrissítést kap talán most az amerikai horror Japánból, mint a másik haldokló zsáner, a western annak idején Itáliából.) A Ringu más eszköztárhoz nyúlt, mint amit a legifjabb mozirajongók a horrorfilmekben megszokhattak: sikoltozó lányok helyett ütőképes hősnő és domináns nőalakok szerepeltek benne, a dobhártyákra mért ijesztgetések és henteskéssel hadonászó rémek helyett az álmok szimbolizmusával manipulált, többet sejtetett, mint amennyit mutatott. Ez a módszer nemcsak jóval tovább képes rémületben tartani a nézőt, de alaposan meg is tudja bolygatni lelki nyugalmát.

Ehren Kruger forgatókönyvíró (Sikoly; Hulla, hó, telizsák) és Gore Verbinski rendező (Egértanya; A mexikói) remake-je megmenti a fenti erényeket úgy, hogy amit a hollywoodi elvárásoknak megfelelően hozzátesz, mind javára válik a feldolgozásnak. Ahol a Ringu képileg minimalista, A kör gyönyörűen fényképezett, ahol a Ringu a homályosságig szövevényes, ott A kör átlátható. És ezzel nem hamisítja meg a történet szellemét, csak máshová helyezi a hangsúlyokat, mert erre a (nem japán) közönségre így jobban hat. (És, ugye, a horrorban a hatás a lényeg.) Annál is inkább mivel a mi bőrünkről is szó van, a potenciális áldozatok mi vagyunk, a média ártalmas kisugárzásának kitett, rögeszméktől gyötört, szorongással megvert társadalom.

Nakata Hideo filmje maga is feldolgozás (Suzuki Koji regénysorozata alapján készült), két konkurens folytatást, egy előzményt és számos koppintást ért meg Ázsiában. Mivel a történet egy videófilm körül forog, aminek a másolása maga a cselekmény kulcsa, a Dreamworks remake-je kapcsán nem a hollywoodi ötlethiányról kell beszélni. A kört másolni kell. Nincs más kiút.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2109